A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Számtani közép esetén a feltételekből nem következik az állítás. Erre elég egy példát mutatni. Írjunk a még üres papír tetszőleges mezőjébe nullát, e mező fölé és alá is nullát, tőle jobbra -et, balra -et. A kitöltést úgy folytassuk, hogy minden mezőbe olyan szám kerüljön, ami megegyezik az alatta, illetve fölötte levővel ill. -gyel nagyobb a tőle balra levőnél, a tőle jobbra levőnél pedig -gyel kisebb. Még ellenőriznünk kell, hogy teljesülnek-e a feltételek. Minden mezőbe írtunk számot, és az egész szám volt. Most tekintsünk egy tetszőleges mezőt! Ha az ebben levő szám , akkor ennek szomszédságában ‐ a kitöltés szerint , , , számok állnak, ezek számtani közepe pedig . Tekintsünk egy tetszőleges, a mértani közepes feltételek szerint kitöltött papírt. Minden mezőben négy szám mértani közepe áll, azaz a négy szám szorzatának negyedik gyöke. Tehát negatív számok nem szerepelhetnek a kitöltésben. Mivel a mezőkben csak nemnegatív egész számok állhatnak, van közöttük olyan, amelyiknél nincs kisebb. Nézzük az összes ilyet, ezek közül válasszunk ki egyet, ez legyen , ennek szomszédai , , , . Ekkor a feltételek szerint és választása miatt , , , . Ez pedig vagy úgy lehet, hogy mindenhol egyenlőség áll, vagy ha . De ha , akkor , , , mindegyike is nulla, mert az ezek szomszédaira fölírt mértani közép tényezői közt szerepel , tehát így is az első esethez jutottunk. De ha , akkor , , , is legkisebb, tehát ezeket is választhattuk volna -nek, így pedig kiderül, hogy minden mezőben egyforma számnak kell állnia. Tehát mértani közép esetén következik a feltételekből az állítás.
(Sz. N. Cs.) |