|
Feladat: |
F.2217 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Akli Mária , Andrássy P. , Bali J. , Beleznay F. , Bohus G. , Csere K. , Csikós Zs. , Dominyák Ilona , Fekete Z. , Gombás L. , Halász P. , Hátsági Zs. , Heckenast L. , Horváth 624 R. , Hosszú G. , Ivancsa J. , Juhász I. , Kappelmayer Hedvig , Károlyi Gyula , Király Z. , Kiss 352 Gy. , Kiss E. , Kőnig L. , Lévai P. , Lipusz Cs. , Mármarosi J. , Mészáros G. , Mészáros Gy. , Molnár 829 I. , Musch Z. , Nagy Kolozsvári Á. , Ódor T. , Pongrácz A. , Regős Enikő , Sárvári G. , Simonyi G. , Strádl J. , Sz. Nagy Cs. , Szállási Z. , Szegedy P. , Szirmay L. , Terenyi Z. , Umann G. , Valet B. , Várkonyi B. |
Füzet: |
1980/február,
62 - 63. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Számsorozatok, Természetes számok, Teljes indukció módszere, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1979/október: F.2217 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A nullát természetes számnak tekintjük, és így , hiszen a nem állítható elő két nála nagyobb szám összegeként. Az , , , számok (összesen darab), illetve azokból alkotott párok összegei együttesen ki kell hogy adják az összes, -nél kisebb természetes számot, melyekből van (a is természetes szám). Ezért az egyenlőtlenségnek fenn kell állnia, ahonnan azonnal adódik.
Károlyi Gyula (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., II. o. t.)
Megjegyzések. 1. A dolgozatok elbírálása a következő szempontok szerint történt: Helyes: azoké, akik a feladatot kifogásolható részek nélkül megoldották. Kissé hiányos: azok a dolgozatok, amelyekben az -et -nek választják és elkenik az egyenlőség problémáját; vagy hamis magyarázatot adnak rá (pl. egy szám nem alkot sorozatot). Szerintük -re nem igaz az állítás, de ezt csak azzal támasztják alá, hogy , ezt viszont nem indokolják. Hiányos: Konkrét számsorozattal kísérleteznek, de nagyon hiányos magyarázatot adnak hozzá; nem derül ki, hogy milyen meggondolásból jutottak a sorozathoz. Hibás: bizonyítani vagy cáfolni vélik az állítást, de okoskodásuk nem elfogadható: önmaguknak mondanak ellent, durva számolási, egyenlőtlenségkezelési hibát vétenek. Vannak (még mindig) olyanok is, akiknek csak a számtani vagy a mértani sorozat sorozat.
2. A feladatnak többféle értelmezése lehetséges. Erre a megoldók közül is többen rámutattak. a) A nullát a természetes számok közé soroljuk, miként azt az új első osztályos gimnáziumi tankönyv is teszi. Ha most a feladatban szereplő vagylagosságot megengedő értelemben értjük (azaz egy szám akkor is lehet eleme a sorozatnak, ha két sorozatbeli szám összegeként is előállítható), akkor a közölt megoldáshoz jutunk. Ebben az esetben létezik a feltételeknek megfelelő sorozat, például a természetes számok sorozata: , , , , A -at ki is hagyhatjuk a sorozatból, mivel egyértelműen állítható elő a sorozat két különböző tagjának összegeként. Ha a -at kihagyjuk, akkor kihagyható az , és ennek következtében a is. A kihagyások révén további kihagyások válnak lehetővé. Azok a számok, melyek többféleképpen is előállíthatók a sorozat két különböző tagjának összegeként, nem hagyhatók ki. Ha az előállítás egyértelműségét nem kötnénk ki, még hézagosabb sorozatok is szerkeszthetők lennének, így gyorsabban nőhetne. A megoldásban nem használtuk fel az egyértelműséget, a feladat állítása tehát enélkül is érvényes. Ha a vagylagosságot kizáró értelemben értjük (azaz a sorozat elemei nem állíthatók elő a sorozat két különböző tagjának összegeként), akkor nem létezik a feladat feltételeit kielégítő sorozat. Mivel , tetszőleges természetes szám esetén eleme a sorozatnak, de előállítható és összegeként is. b) Végül nézzük, milyen következménnyel jár, ha a nullát nem soroljuk a természetes számok közé! Ekkor szükségképpen -gyel egyenlő, így a feladat állítása -re nem teljesül. Ha a vagylagosságot megengedő értelemben értjük, akkor esetén az állítás igaz. Ha a vagy kizáró értelmű, akkor a sorozat szigorúan monoton. Az első öt tag csak , , , , lehet, de , azaz ilyen sorozat nem létezik. |
|