A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Ha felcseréljük a , , pontok szerepét az , , pontokkal, az állítás önmagába megy át. Ezért az általánosság megszorítása nélkül feltehetjük, hogy . Legyen , , . Ha , akkor az és a egyenes is párhuzamos -vel, egyik sem metszi az -t. Legyen továbbá és metszéspontja , és metszéspontja , az és metszéspontja pedig . Szimmetria okokból feltehetjük, hogy , így a és pontok is a félegyenes -n túli meghosszabbításán helyezkednek el. Legyen még és .
Az , és egyenesek párhuzamosak, mert az egyenessel -os szöget zárnak be. Alkalmazzuk a párhuzamos szelők tételét az és egyenesekre és az ezeket párhuzamosan metsző és , illetve és egyenesekre: Most beírva az eddig jelölt szakaszokat: Innen a szakasz hossza már kifejezhető:
Most alkalmazzuk a párhuzamos szelők tételét a és egyenesekre és az ezeket párhuzamosan metsző , , illetve és egyenesekre is. A jelöléseinkkel pedig: Innen már azonnal adódik, hogy A és pontok megegyeznek, az és egyenesek az egyenesen metszik egymást.
II. megoldás. Tartsuk meg az első megoldás ábrájának jelöléseit és az induló megjegyzéseket. Alkalmazzuk Meneleosz tételét az háromszögre és az egyenesre: Most beírva jelöléseinket:
Alkalmazzuk Meneleosz tételét az háromszögre és a egyenesre is:
Látjuk, hogy a és pontok megegyeznek. Megjegyzés. A feladat projektív geometriai eszközökkel is megoldható. A megoldáshoz pontnégyesek kettősviszonyának tulajdonságait lehet felhasználni. A párhuzamos vetítések és az azonosság miatt | | Az és a pontnégyeseknek van közös pontja (a pont), ezért a két pontnégyes perspektív: az és egyenes (a projektív síkon) egy ponton megy át.
|