A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Az egyenest a számegyenessel, a halmazt az egész számokkal azonosíthatjuk. Nyilván elég belátni, hogy a pozitív egészek halmaza felbontható -val egybevágó részhalmazokra. Azt is feltehetjük, hogy , ahol . A pozitív egészeknek -val egybevágó részhalmazai ekkor vagy alakúak, ahol . Az első lépésben fedjük le az -et -gyel, majd az -edik lépésben (ahol ) fedjük le a legkisebb, az azt megelőző lépésekben még le nem fedett pontot -szel, ha addig fedetlen volt, ellenkező esetben pedig -szel, ha volt addig fedetlen. Az szerinti indukcióval megmutatjuk, hogy legalább az egyik feltétel valóban teljesül, és az újonnan felhasznált háromelemű halmaz a már korábban felhasználtak mindegyikétől diszjunkt. Tételezzük fel először indirekten azt, hogy az -edik lépést nem tudjuk végrehajtani, mivel a korábbi lépéseink során már -t és -t is lefedtük. A korábban felhasznált fedő halmazok nem tartalmazhatják -et, és legkisebb elemük csak -nél kisebb lehet; ezért fedésére az vagy jöhetett csak szóba (az utóbbi is csak akkor, ha ). Hasonlóan, fedése csak a -val történhetett. Ez azonban ellentmondás, hiszen választása valamelyik -edik lépésben arra utal, hogy akkor lefedésére nem volt alkalmas, azaz akkor már le volt fedve. Ezzel beláttuk, hogy végrehajtható az -edik lépés. Az ennek során felhasznált vagy halmaz csak a legnagyobb elemében, -ben metszhetné a korábban felhasznált fedő halmazok valamelyikét, de akkor az eljárásunk miatt annak is lenne a legnagyobb eleme, vagyis legkisebb elemeik is egyenlőek lennének; tehát -et már korábban lefedtük volna. Indukciós bizonyításunk egyben algoritmus a pozitív egészek halmazának, és ennél fogva -nek is a kívánt felbontására.
|
|