Feladat: B.4486 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Hansel Soma 
Füzet: 2013/szeptember, 345 - 347. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egészrész, törtrész függvények, Feladat, Egyenletek
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2012/november: B.4486

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. 1. Az egyenlet mindkét oldalát zárt alakra hozzuk az (Hermite-féle)
i=0k-1[x+ik]=[kx]
azonosság felhasználásával, ahol k pozitív egész, x pedig tetszőleges valós szám. Ezt például a következőképpen láthatjuk be. Mivel minden m egészre és y valós számra [y+m]=[y]+m, az azonosságot elég arra az esetre bizonyítani, amikor
 
0x<1. Ekkor az összeg minden tagjára 0[x+ik]<2, így a bal
 
oldal értéke azoknak az i indexeknek a száma, amelyekre (0ik-1 és) [x+ik]=1, azaz x+ik1. Az utóbbi egyenlőtlenség átrendezve: kxk-i. Ez annyi i-re teljesül, amennyi szám az 1,2,...,k számok közül nem nagyobb kx-nél, az pedig éppen [kx].
2. Térjünk rá a feladatbeli egyenletre:
k1=0a-1[n+k1bab]=k2=0b-1[n+k2aab],k1=0a-1[nab+k1a]=k2=0b-1[nab+k2b].

Az Hermite-azonosság felhasználásával:
[naba]=[nabb],azaz[nb]=[na].

Mivel a és b szerepe egyenértékű, feltehető, hogy ab. Ha a=b, akkor triviális módon végtelen sok (minden) n-re teljesül az egyenlet. A továbbiakban legyen a<b. Mivel n=0 nyilván megoldás, az egyenlet pozitív egész megoldásait számoljuk meg. Ilyen biztosan nem létezik, ha a=1, ezért feltesszük, hogy a2. Az n>0 pontosan akkor megoldás, ha van olyan t (nemnegatív) egész szám, amelyre
tnb<na<t+1,azaztbn<at+a.
Ilyen n csak akkor létezik, ha tbat+a-1, vagyis te:=[a-1b-a]. Minden ilyen t-re a megoldások száma éppen a pozitív egészek száma tb-től at+a-1-ig, tehát t=0 esetén a-1, egyébként pedig (at+a-1)-(tb-1)=t(a-b)+a. Tehát 2a<b esetén a megoldások száma
1+(a-1)+t=1e(t(a-b)+a)=e+12(2a+e(a-b)).

 

 
II. megoldás.
 
Ezúttal is felteszük, hogy a<b. Az egyenlet bal oldalán a tagok száma a, a jobb oldalon pedig b.
 
A bal oldalon az (a-i)-edik tag [n+(a-i)bab], ami legfeljebb akkora, mint a jobb oldalon a (b-i)-edik tag, [n+(b-i)aab], hiszen n+(a-i)bn+(b-i)a. Mivel mindkét összeg tagjai nemnegatívak, a bal oldali összeg legfeljebb akkora, mint a jobb oldali. Egyenlőség tehát csak úgy állhat fenn, ha minden 0ia-1-re
[n+(a-i)bab]=[n+(b-i)aab],
a jobb oldali összeg fennmaradó
[n+(b-a)aab],[n+(b-a-1)aab],...,[n+aab],[nab]
 
tagjainak értéke pedig nulla. Ez utóbbi feltétel azt jelenti, hogy közülük a legnagyobb, [n+(b-a)aab] nulla, azaz n+(b-a)aab<1, vagyis n<a2. A két összeg tagjai közül a legnagyobb
[n+(b-1)aab]n+(b-1)aab=nab+(b-1)b<a2ab+(b-1)b<2,
ezért mindegyik egészrész vagy 1 vagy 0. Így n pontosan akkor megoldás, ha létezik olyan 0ia-1, amelyre a bal oldalon az első a-i-1 tag nulla, a többi 1, míg a jobb oldalon az első b-i-1 tag nulla, a többi pedig 1. Figyelembe véve a két oldal tagjainak egymáshoz viszonyított nagyságát és azt, hogy mindkét összegben a tagok növekvő sorrendben követik egymást, ez pontosan akkor következik be, ha
n+(a-i)bab1>n+(b-i-1)aab,azaz(i+1)a>nib.
Csak akkor van e feltételt kielégítő n, ha (i+1)a>ib, vagyis i[a-1b-a]=e. Ilyenkor ‐ adott i-re ‐ (i+1)a-1-(ib-1)=(i+1)a-ib darab n felel meg. Tehát az egyenlet nemnegatív egész megoldásainak száma
i=0e(i+1)a-ib=e+12((e+2)a-eb).