A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Vizsgáljuk először a ,,legfeljebb mekkora '' esetet! Az üstökösök ‐ ahogy a bolygók is ‐ ellipszispályán keringenek, melynek egyik gyújtópontjában a Nap található. Egy ellipszispályán keringő égitest pillanatnyi sebességét (a Naphoz rögzített koordináta-rendszerben) a képlet adja meg, ahol a fél nagytengely, a Nap tömege, pedig a vezérsugár aktuális értéke. Ez a sebesség ‐ adott mellett ‐ akkor a legnagyobb, ha az üstökös nagyon messziről (,,végtelen'' távolból) jön. Ilyenkor gyakorlatilag nulla, vagyis az üstökös sebessége Mivel azt az esetet vizsgáljuk, amikor az üstökös a Földbe csapódik, a Földnek a Naptól mért távolságával kell egyenlő legyen. Az üstökös sebessége (ami -rel arányos) akkor a legnagyobb, amikor a Föld napközelben van. Ekkor , és a Föld sebessége (a Naphoz viszonyítva) Vizsgáljuk meg az üstökös sebességét a Földhöz viszonyítva! Az üstökös akkor érkezik a lehető legnagyobb sebességgel a Föld közelébe, ha a Föld keringési sebességével ellentétes irányú a sebessége (és a Föld felé tart). Ekkor a Földhöz rögzített koordináta-rendszerben az üstökös sebessége legfeljebb lehet. Figyelembe kell még vegyük, hogy a fentebb kiszámított relatív sebességet a becsapódásig a Föld gravitációs vonzása tovább növeli. A gravitációs mező munkája (mialatt az tömegű üstököst a végtelenből az sugarú Föld felszínére vonzza) az üstökös mozgási energiáját, és így a sebességét is növeli: vagyis | | Átrendezve és -mel osztva kapjuk: | | a Nap körül keringő üstökös tehát legfeljebb ekkora sebességgel érheti el a Földet. Vizsgáljuk most a ,,legalább mekkora '' esetet! Az üstökös és a Föld relatív sebessége (a föld gravitációs vonzásának számottevő hatása előtt) tetszőlegesen kicsi lehet; ehhez ,,csupán'' az szükséges, hogy az üstökösnek a Nap körüli keringési sebessége és a Földnek a Nap körüli sebessége a lehető legjobban megegyezzék. Ez akkor valósul meg, ha az üstökös pályája a lehető legjobban hasonlít a Föld pályájához, vagyis az üstökös gyakorlatilag a Föld pályáján kering. Ha egy ilyen ‐ elképzelt ‐ üstökös a Földet lassan megközelítené, a Föld gravitációs vonzása felgyorsítaná, és az üstökös a Földbe csapódna. (A Föld pályáján ténylegesen nincsenek veszélyes üstökösök, ha lennének, akkor azokat már bizonyára régen észrevettük volna!) A becsapódás sebessége most is ugyanúgy számolható ki, mint az előző esetben, de helyébe nullát írhatunk: A Nap körül keringő üstökös tehát legalább ekkora sebességgel éri el a Földet, ha annak csapódik.
Megjegyzés. A fent kiszámított becsapódási sebességek nem a Föld felszínéhez, hanem a Föld középpontjához viszonyítva értendők. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a Föld forgása miatt az Egyenlítő pontjai kb. km/s sebességgel mozognak, a felszínhez viszonyított legnagyobb becsapódási sebesség (egy légkör nélküli Földön) akár 74 km/s is lehetne, a legkisebb becsapódási sebesség pedig km/s-ra mérséklődhetne. |
|