A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Táblázati adatok szerint az alumínium kilépési munkája Ez az érték sokkal kisebb, mint az elektron nyugalmi tömege, ezért feltehető, hogy a nemrelativisztikus energia- és impulzus-képletekkel számolhatunk. A fényelektromos jelenségnél az energiamegmaradás alakban írható fel, ahol a foton energiája és az impulzusa között az összefüggés, az elektron mozgási energiája és impulzusa között pedig Az energia-tétel tehát: Osszuk el a fenti egyenletet -vel: majd alkalmazzuk a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenséget: | | A fémből kilökött ,,fotoelektronok'' impulzusa tehát a fotonok impulzusának legfeljebb 245-szöröse lehet.
II. megoldás. Számoljuk az elektron mozgási energiáját a relativisztikus összefüggésből, ahol az elektron nyugalmi tömege: Célszerű minden energiát az elektron nyugalmi energiájához, az impulzusokat pedig az mennyiséghez viszonyítani, vagyis bevezetni a következő jelöléseket: , , . Ezekkel az energiamegmaradás alakba írható, ahonnan (az elektron impulzusa) kifejezhető -szel (a foton impulzusával): A kérdéses hányados tehát | | és ennek az függvénynek keressük a lehetséges értékeit. Ábrázolva -et (lásd az ábrát) látható, hogy a függvénynek egy bizonyos értéknél maximuma van. A maximum helyét és a hozzá tartozó értéket differenciálszámítással, vagy elemi úton, a gyök alatti kifejezés (amely -ben másodfokú) teljes négyzetté alakításával is meghatározhatjuk: | | Jelen esetben , így amely közelítés éppen a nemrelativisztikus számolás eredményének felel meg.
|