Feladat: 2008. évi Nemzetközi Fizika Diákolimpia 13. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 2008/november, 494 - 498. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nemzetközi Fizika Diákolimpia, Légköri nyomás, Egyéb állapotegyenlet
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2008/október: 2008. évi Nemzetközi Fizika Diákolimpia 13. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

1.1. A z magasságban levő, ϱ(z) sűrűségű, A területű, dz vastagságú levegőréteg Aϱ(z)gdz súlya megegyezik a levegőréteg alján és tetején mérhető nyomáskülönbségből származó -A(p(z+dz)-p(z)) erővel. Felhasználva, hogy ϱ=μpRT0, a nyomás magasságtól való függésére a

p'(z)=-μgRT0p(z)
differenciálegyenletet kapjuk, melynek megoldása
p(z)=p0e-μgRT0z.

1.2. Az előzőekhez hasonló érveléssel most a p(z) függvényre a
p'(z)=-μgR(T(0)-Λz)p(z)
(ún. szeparálható) differenciálegyenlet vezethető le, mely a feladatban közölt segítséggel megoldható:
dpp=lnp+C1;-μgRdzT(0)-Λz=μgRΛln(T(0)-Λz)+C2,
ahonnan
p(z)=p0(1-ΛzT(0))μgRΛ.

A sűrűség magasságtól való függése:
ϱ(z)=μp(z)RT(z)=μp0RT(0)(1-ΛzT(0))μgRΛ-1,
ami akkor monoton növekedő függvény, ha a kitevő negatív, azaz ha
Λ>μgR=0,034Km.

Érdemes észrevenni, hogy kis magasságok esetén a nyomás magasságfüggése mind az 1. pontban vizsgált izoterm légkör esetén, mind pedig a most vizsgált lineáris hőmérséklet-eloszlás esetén p(z)p0(1-μgzRT(0)) alakú. Tehát a légkör hőmérsékletének magassággal való változása ,,első rendben'', kis magasságok esetén nem befolyásolja a nyomás magasságtól való függését.
2.1. A levegőcsomag állapotváltozása adiabatikus, tehát kielégíti a
Tcsomagp1-γγ=állandó
állapotegyenletet, ahol Tcsomag(z) a levegőcsomag hőmérséklete, p(z) pedig a környezet és a levegőcsomag közös nyomása. Mindkét mennyiség függ a z magasságtól. Differenciáljuk az adiabatikus állapotegyenletet z szerint:
Tcsomag'p1-γγ+Tcsomag1-γγp1-γγp'p=0.
Az előző pontban láttuk, hogy p'p=-μgRT, ezt felhasználva kapjuk, hogy:
Tcsomag'=-G,aholG=γ-1γμgRTcsomagT.(8)

2.2. Ha Tcsomag=T, akkor
Γ=G|Tcsomag=T=γ-1γμgR=μgcp=10-2Km,
és a hőmérséklet a T(z)=T(0)-Γz módon függ a magasságtól. (Ezt a speciális esetet adiabatikus légkörnek hívják.)
2.3. Ha a külső hőmérséklet T(z)=T(0)-Λz függvény szerint változik, akkor az (8) összefüggés szerint a Tcsomag(z) függvény a következő differenciálegyenletet elégíti ki:
Tcsomag'(z)=-ΓT-ΛzTcsomag(z).
Az 1.2. pontban már megoldottunk egy hasonló differenciálegyenletet (p(z)-re, más konstanssal), így mostani egyenletünk megoldását a megfelelő változók átírásával azonnal megkaphatjuk:
Tcsomag(z)=Tcsomag(0)(1-ΛzT(0))ΓΛTcsomag(0)-Γz.(9)
Az utolsó közelítés |Λz|T(0)Tcsomag(0) esetén érvényes, amikor a hatványozás közelítésére használhatjuk az (1+ε)α1+αε formulát, amely ε1 esetén érvényes.
Érdemes észrevenni, hogy a kapott hőmérsékletfüggés megegyezik az adiabatikus légkör esetén kapottal. Ezen nem kell meglepődnünk, ha visszaemlékezünk az 1.2. pont végén kapott eredményünkre, mely szerint a külső nyomás (kis magasságok esetén, ,,első rendben'') érzéketlen a hőmérsélket magasságfüggésére, a külső hőmérséklet pedig (feltevéseink szerint) nem befolyásolja a levegőcsomag hőmérsékletét.
3.1. A levegőcsomag és a külső levegő nyomása egyensúlyban van, tehát csak hőmérsékletük eltérése okozhat sűrűségkülönbséget. Ha z>0 esetén a külső levegő
T(z)=T(0)-Λz
hőmérséklete kisebb, mint a levegőcsomag
Tcsomag(z)=T(0)-Γz
hőmérséklete, azaz ha Λ>Γ, akkor a kissé felemelkedett levegőcsomag ritkább, mint környezete, tehát tovább emelkedik; a légkör instabil. Λ=Γ esetén a légkör semleges, míg Λ<Γ esetén stabil.
3.2. A levegőcsomag addig a h magasságig emelkedik, ahol hőmérséklete megegyezik a külső levegő hőmérsékletével, tehát, felhasználva a (9) egyenletet,
T(0)-Λh=Tcsomag(0)(1-ΛhT(0))ΓΛ.
Innen a h magasságra azt kapjuk, hogy:
h=T(0)Λ(1-(T(0)Tcsomag(0))ΛΓ-Λ)Tcsomag(0)-T(0)Γ-Λ.(10)
Az utolsó közelítés a
Tcsomag(0)T(0)ésTcsomag(0)-T(0)Tcsomag(0)1
feltételek mellett érvényes, és a
T(0)Tcsomag(0)=1-Tcsomag(0)-T(0)Tcsomag(0)
átírás után a hatványozás már megismert közelítésével kapható.
4.1. A táblázatból vett adatokat ábrázolva a következő grafikont kapjuk:
 

 
6. ábra. A légkör hőmérséklete a magasság függvényében
 

Ennek megfelelően a légkör három rétegre osztható, a középső réteg izoterm, míg a másik kettőben közel lineárisan változik a hőmérséklet:
 
1. réteg  0m<z<96mΛ1=21,5K-20,1K91m=15,410-3Km2. réteg  96m<z<119mΛ2=0Km, izoterm szakasz3. réteg  119m<z<215mΛ3=20,1K-22K215m-119m=-0,02Km
 

Látható, hogy a (9) egyenlet közelítésénél használt feltételek teljesülnek, így a felemelkedő, és adiabatikusan táguló levegőcsomag hőmérséklete a külső hőmérséklettől lényegében teljesen függetlenül a Γ=10-2Km együttható szerint lineárisan csökken. Így
Tcsomag(96m)=22C-0,96C21,0C  ésTcsomag(119m)=22C-1,19C20,8C.

4.2. Látható, hogy 119 m magasan a levegőcsomag hőmérséklete még mindig 0,7C-kal magasabb, mint környezetéé. Alkalmazva a (10) egyenlet közelítő formuláját, azt kapjuk, hogy a levegőcsomag még további 0,70,01+0,02m=23m-t emelkedik, mire környezetével hőmérsékleti egyensúlyba kerül. Tehát a keverési magasság
H=119m+23m=142m,
és itt a hőmérséklet Tcsomag(H)20,6C.
5.1. Az L×W×H méretű téglatestben levő teljes szén-monoxid mennyiség két tényező miatt változik: egyrészt a motorok által kibocsátott mennyiséggel nő, másrészt a szél által kifújt mennyiséggel csökken. Tehát
LWHC'(t)=M-uLHC(t).

5.2. A fenti lineáris elsőrendű differenciálegyenletnek a C(0)=0 kezdőfeltételt kielégítő megoldása:
C(t)=MLHu(1-e-uWt).

5.3. A fenti egyenletbe behelyettesítve a megadott adatokat, azt kapjuk, hogy a 8 órakor mérhető szén-monoxid koncentráció C(3600s)=2,3mgm3.