Feladat: B.3916 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Almási Gábor András 
Füzet: 2006/december, 547 - 548. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenlőtlenségek, Algebrai átalakítások, Számtani-mértani egyenlőtlenségek, Hatványközepek közötti egyenlőtlenség, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2006/május: B.3916

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. A feltétel szerint (x és y pozitív) az egyenlőtlenség két oldalán pozitív számok állnak, így elegendő a négyzetre emeléssel kapott egyenlőtlenséget bizonyítani. Ez a következő:

x4+y4+3x2y2+2x3y+2xy39x2+2xy+y24x2+y22.
A műveleteket elvégezve és rendezve:
8x4+8y4+24x2y2+16xy3+16x3y9x4+18x3y+18x2y2+18xy3+9y4,0x4+2x3y-6x2y2+2xy3+y4.
Vegyük észre, hogy a jobb oldalon (x2-y2)2+2xy(x-y)2 áll. A két négyzet nem negatív, xy a feltétel miatt pozitív, így a bizonyítandó állítás igaz. Egyenlőség pontosan akkor teljesül, ha x=y.
 
Megjegyzések 1. A négyzetre emelést másképpen rendezve a
6x2y2x4+2x3y+2xy3+y4
egyenlőtlenség a következőképpen is igazolható. A jobb oldalon hat szám összege áll, ezek mértani közepe
x4x3yx3yxy3xy3y46=x12y126=x2y2,
tehát a számtani és mértani közepek közti egyenlőtlenségből következik a bizonyítandó állítás.
2. Ha a két oldalt y2>0-val osztjuk, akkor a t=xy változót bevezetve az egyváltozós
t2+t+13t+12t2+12,t>0
egyenlőtlenséghez jutunk. Ennek igazolása történhet a megoldáshoz hasonló módon, a négyzetre emelés és a műveletek elvégzése után adódó 0t4+2t3-6t2+2t+1 egyenlőtlenség jobb oldalán adódó polinom szorzattá alakításával, de a differenciálszámítás eszközeivel is.
3. Bár a bizonyítás elég egyszerű, a kapott egyenlőtlenség meglehetősen finom. Ha ugyanis a jobb oldalon a négyzetes közepet a nála nem nagyobb számtani középpel helyettesítjük, akkor az egyenlőtlenség iránya megfordul, azaz
x+y2x2+xy+y23.(1)
Ennek igazolása a fentiekhez hasonló módon is történhet, de ha felidézzük az áprilisi számunkban megjelent Megjegyzés a logaritmikus középhez c. cikkben olvasható tételt1, amely elég általános körülmények között tisztázza az integrálközépnek nevezett
Kf(a,b)=f-1(abf(x)dxb-a)
és az A(a;b) számtani közép nagyságviszonyát, akkor (1) jobb oldalán felismerhető a növő és konvex f(t)=t2 függvény [x;y] intervallumon vett integrálközepe, az (1) egyenlőtlenség pedig a tétel állítása. Az eredeti állítás is megkapható ilyen módon és így egy újabb ‐ bár természetesnek talán nem nevezhető ‐ bizonyításhoz jutunk. (Fény derül viszont a feladat eredetére.)
 
II. megoldás. Az f(t)=t függvény az értelmezési tartományán növő és konkáv, így a fenti tétel szerint Kf(a;b)A(a;b), azaz
(abtdtb-a)2a+b2.
Az integrál értéke:
23[t32]ab=23(b32-a32).
Mivel a és b pozitívak, elvégezhetjük az a=x2, b=y2 helyettesítéseket. Ekkor az integrálközép négyzetgyöke:
K=23x3-y3x2-y2=x2+xy+y232x+yA(x2;y2)=x2+y22,
ahonnan a bizonyítandó állítást kapjuk, ha x és y számtani közepével szorzunk.
1Tétel. Ha f pozitív, növő és konkáv vagy fogyó és konvex, akkor Kf(a,b)A(a,b). (Ugyanígy ha f növő és konvex vagy fogyó és konkáv, akkor a fenti egyenlőtlenség fordítva teljesül: A(a,b)Kf(a,b).)