A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyenek a négyszög csúcsai pozitív körüljárás szerint , , és . A négyszög szögeinek az összege , ezért van két szomszédos csúcsa, mondjuk és , hogy . Ha és ezek tükörképe a ,,közrefogó'' , illetve átló felezőpontjára (1. ábra), akkor a és csúcsok megválasztása miatt az , és oldalegyenesek egyike sem választja el a , pontpárt és a négyszöget. A tükrözések miatt másfelől , ahonnan következik, hogy parallelogramma.
1. ábra Ez azt jelenti, hogy és szimmetrikusan helyezkednek el az felezőpontjára, így egyiküket az nem választja el a , pontoktól: ez a tükörkép tehát nincs a négyszögön kívül.
II. megoldás. Használjuk az előző megoldás jelöléseit. Hívjuk a négyszög egy csúcsát jónak, ha megfelel a feladat követelményének. A négyszög konvex, az átlók tehát két részre osztják a négyszög szögeit. Legyenek ezek az 2. ábra szerint rendre , , , , , , , . A 2. ábráról leolvasható, hogy az csúcs pontosan akkor jó, ha és . Ez azt jelenti, hogy az átellenes , csúcsok valamelyike akkor és csak akkor jó, ha . Hasonlóan kapjuk, hogy a átlónak akkor és csak akkor van jó végpontja, ha .
2. ábra , mert a -ra kiegészítő szögük egyenlő. Átrendezve . Hasonlóan kapjuk, hogy . Ez azt jelenti, hogy minden konvex négyszögben , a fenti összegnek tehát van nempozitív tagja, és így a megfelelő átlónak van jó végpontja. A fentiekből az is kiderül, hogy egy általános négyszögben pontosan egy jó csúcs van. Ha a négyszög trapéz, akkor az egyik átló mindkét végpontja jó, egy paralelogrammának pedig mind a négy csúcsa ilyen. |