Megoldás. 225 g tömegű, 90 menetes fémből készült lépcsőjáró rugót használtam a méréshez. A legfelső menetet madzaggal összekötöttem, abba akasztottam bele egy rugós erőmérőt. Folyamatosan emeltem fel az erőmérőt, és 10 centiméterenként leolvastam az erőmérő által mutatott ($l$ emelési magassághoz tartozó) $F\left(l\right)$ értékeket.
A függvénykapcsolatot grafikusan ábrázoltam, ezen az általunk végzett mechanikai munka a görbe alatti területből olvasható le. (A grafikon legjobban egy másodfokú függvény fél-parabolájához hasonlított.) A görbe alatti területet úgy számoltam ki, hogy a mérési adatok pontjai között egyenessel közelítettem a függvényt, és az így adódó kis trapézok területét számoltam ki, majd összegeztem azokat. Az így kapott mechanikai munka 2,51 J volt.
A tömegközéppont meghatározását úgy végeztem, hogy a rugót egy állványra akasztottam, és úgy állítottam be az állvány magasságát, hogy a rugó alja még éppen a földön maradjon. 10  centiméterenként megmértem a menetek távolságát, és az egyes menetek tömegközéppontjának $h_i$ magasságát a menet aljának a földtől mért távolságából, valamint a menettávolság felének összegéből számítottam ki. A rugó minden egyes menetének tömege ugyanannyi: a rugó $M$ össztömegének és a menetszámnak a hányadosa, tehát $m_i=2\mathrm{,}5$ g. Az egész rugó tömegközéppontjának $H$ magassága a