A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Jelöljük a kötél végeinek rögzítési pontjait -gyel és -vel. A csiga ezen pontoktól mért távolságának összege m, vagyis állandó, tehát a csiga nagytengelyű ellipszispályán (pontosabban annak egy részén) mozog.
Az ellipszis fókuszpontjainak távolsága m, így az ellipszis jellemző adatai: | | Az derékszögű háromszögből Pitagorasz tétele segítségével kiszámíthatjuk a távolságot: | |
A katona sebessége a pálya legalsó, pontjánál lesz a legnagyobb, nevezetesen (az energiamegmaradás tétele alapján számolva): A pálya legmélyebb pontjában a kötelet feszítő erőt jelöljük -val, a köteleknek a függőlegessel bezárt szögét -val, az ellipszis görbületi sugarát pedig -rel! A katona mozgásegyenlete a pontban: Felhasználva, hogy , továbbá a görbületi sugár a kistengely végpontjában , a keresett kötélerő:
Megjegyzés. A görbületi sugárra vonatkozó képlet helyességét a következő fizikai megfontolással láthatjuk be. Képzeljük el, hogy egy test vízszintes irányban amplitúdójú és körfrekvenciájú harmonikus rezgőmozgást végez, függőlegesen pedig ugyancsak körfrekvenciával, de amplitúdóval és a vízszintes mozgáshoz képest -kal eltolt fázissal rezeg: | | Ez a test és féltengelyű ellipszis alakú pályán mozog, hiszen fennáll, hogy A pálya legmélyebb pontjában a test sebessége vízszintes, nagysága , gyorsulása pedig függőlegesen felfelé irányuló és nagyságú. Másrészt viszont egy sugarú pályán sebességgel mozgó test centripetális gyorsulása . A gyorsulásra kapott kétféle képletet összehasonlítva Mivel a görbületi sugár a görbére jellemző geometriai adat, ami nem függ a görbe mentén mozgó test mozgásformájától, a harmonikus rezgőmozgásból kapott képlet a feladatunkban szereplő katona bonyolultabb mozgására is alkalmazható. |