A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Elengedés után az abroncs úton szabadon esik és állandó szögsebességgel forog. Közvetlenül az ütközés előtt az abroncs tömegközéppontjának sebessége , a teljes mozgási energiája tehát Az ütközés után a mozgási energia ahonnan | | vagyis a mozgási energiának kb. -át veszítette el az abroncs az ütközésnél. A vízszintes felülettel történő ütközés rövid ideje alatt az abroncs perdülete megváltozik (lecsökken). Ezt a változást az abroncs és a felület között fellépő erő (tömegközéppontra vonatkoztatott) forgatónyomatéka okozza: Másrészt ugyanezen erő egy vízszintes erőlökést eredményez, amely megváltoztatja az abroncs vízszintes irányú lendületét (1. ábra): A fenti két egyenlet összevetéséből az elpattanás szögére | | adódik.
1. ábra
II. megoldás. A feladat második részét a perdületmegmaradás tételének alkalmazásával is megoldhatjuk. Alkalmazzuk a tételt az ütközés előtti és az ütközés utáni pillanatokra, méghozzá úgy, hogy vonatkoztatási pontnak az abroncs és a felület érintkezési pontját, a 2. ábrán látható pontot választjuk. Erre a pontra a feladatban szereplő erőknek nincs forgatónyomatéka, az -ra vonatkoztatott perdület tehát nem változhat meg.
2. ábra Az abroncs ütközés előtti perdületénél csak a tömegközéppont körüli forgásból származó mennyiséget (sajátperdületet) kell figyelembe vennünk, hiszen a tömegközéppont sebessége áthalad az ponton (arra nézve nincs ,,karja''), emiatt a pályaperdület nulla. Az ütközés után a a sajátperdület lecsökken értékre, viszont megjelenik egy nullától különböző pályaperdület; értéke . A perdületmegmaradás tétele szerint ahonnan |