A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A téglalap mozgása ‐ ha a tömegközéppontján átmenő egyik, mondjuk a hosszú oldalélével párhuzamos tengely körül billeg ‐ torziós lengés lesz, melynek frekvenciáját a forgómozgás egyenletéből határozhatjuk meg. A vastagságú téglatest tehetetlenségi nyomatéka a kérdéses tengelyre ahol (vékony lemezről lévén szó) , tehát . Ha a lemezt egy kicsiny szöggel kibillentjük az egyensúlyi helyzetéből, a lemez szélének függőleges elmozdulása lesz, az egyik oldalon felfelé, a másik oldalon pedig lefelé. A lemez sarkainál levő rugók mindegyike az eredetileg kifejtett erőn felül ,,többleterőt'', és ezzel együtt többlet-forgatónyomatékot fejt ki, az eredő forgatónyomaték tehát lesz. (A negatív előjel azt fejezi ki, hogy mindegyik rugó többlet-forgatónyomatéka a kitérítéssel ellentétes irányú.) A mozgásegyenlet ezek szerint | | Összehasonlítva ezt az egyenletet a harmonikus rezgőmozgás megfelelő képletével, leolvashatjuk, hogy a rezgés körfrekvenciája , a frekvenciája pedig lesz. Megjegyzés. Ugyanezt az eredményt úgy is megkaphatjuk, hogy a lemez egy szélső pontjának gyorsulását számítjuk ki olyankor, amikor a kérdéses pont kitérése . A gyorsulás arányos a kitéréssel, a mozgás tehát harmonikus rezgőmozgás, melynek körfrekvenciája a gyorsulás és a kitérés arányának négyzetgyöke. Mivel a frekvenciát meghatározó képletben nem szerepel a lemez mérete, a lengési frekvencia a másik fajta billegés esetén is ugyanekkora, 3,9 Hz lesz. |