A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. megoldás. Legyenek és a négyszög szemközti oldalainak felezőpontjai és egyebekben is használjuk az ábra jelöléseit. A feltételből következik, hogy a két háromszög súlyvonala egy egyenesbe esik. Ekkor pedig ‐ mivel súlyvonal ‐ a és a háromszög területe egyenlő: Ugyanígy az és a háromszög területe is egyenlő: Innen és . Osszuk el a két egyenletet egymással: . Ebből a párhuzamos szelők tételének megfordítása szerint következik, hogy , tehát a négyszög trapéz.
2. megoldás. Jelölje az , pedig az háromszög súlypontját! Vezessük be a következő vektorokat: (; ), mert , és egy egyenesen vannak és (; ), mert , és egy egyenesen vannak.
Az -ből a két háromszög súlypontjába mutató helyvektorok: | |
Ha , és egy egyenesen vannak, akkor , azaz
Itt és nem , és nem párhuzamosak, tehát az egyenlőség csak úgy teljesülhet, ha mindkét együttható 0: , ahonnan . Most megmutatjuk, hogy az és a oldal párhuzamos. Írjuk fel a belőlük képzett vektorokat: | | A kapott vektorok egyike a másik számszorosa, tehát valóban párhuzamosak, vagyis az négyszög trapéz.
3. megoldás. Legyen az oldal felezőpontja , a oldal felezőpontja . A feltételből következik, hogy az és súlyvonalak egy egyenesre esnek. Tükrözzük az háromszöget az pontra. A tükrözés tulajdonságai miatt , , és felezőpontja -nek, valamint . Mivel súlyvonala az háromszögnek, azért Az súlyvonala az háromszögnek, ezért , végül súlyvonala az háromszögnek, ezért . Így . Mivel , és egy egyenesre esik, valamint , azért és egyenlő távol van egyenesétől, azaz . Tehát az négyszög trapéz.
Megjegyzés. A fenti megoldás a pontoknak az ábrán látható elrendezésére vonatkozik, más elrendezésben a bizonyítás hasonlóan működik. Ezeket a bonyodalmakat a most következő megoldás a vektoriális szorzat felhasználásával hidalja át.
4. megoldás. A két háromszög súlypontja legyen és . A feltétel szerint , és egy egyenesbe esik, ami akkor és csak akkor teljesül, ha az és az vektorok vektoriális szorzata . A továbbiakban használjuk az ábra jelöléseit és a vektoriális szorzás tulajdonságait: , azaz mivel és súlypont, így
(A vektorok sorrendje miatt a szorzatvektorok iránya megegyezik.) A két szorzatvektor tehát akkor és csak akkor egyenlő, ha nagyságukra teljesül. (-vel az átlók hajlásszögét jelöljük.) Ez pedig pontosan akkor teljesül, ha . Mivel az és a háromszög két oldalának aránya egyenlő és az ezek által közbezárt szög is egyenlő (), így e két háromszög hasonló, ezért a többi szögük nagysága is megegyezik. Ebből pedig következik az és a oldal párhuzamossága. (Mivel minden lépésünk megfordítható, így az állítás megfordítása is igaz, bár annak helyességét önmagában is lényegesen egyszerűbb belátni.)
|
|