A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A téglalap oldalait jelöljük , -vel, a téglalapét pedig , -vel. Tudjuk, hogy , , (50%-kal nagyobb, mint területe) és (50%-kal kisebb, mint kerülete). minimumát keressük ezen feltételek mellett. Az , , , értékek szakaszok hosszai, ezért mind pozitívak. Így oszthatunk -vel: , és ezt a korábbi összefüggésekkel egybevetve adódik. A számtani és mértani közepek közötti egyenlőtlenség segítségével becsülhetjük -t, ugyanis tudjuk, hogy | | és egyenlőség pontosan akkor áll fenn, ha teljesül. Tehát kerülete legalább . Belátjuk, hogy ez a becslés éles, azaz létezik olyan téglalap, melynek ennyi a kerülete és a többi feltételnek is megfelel. Láttuk, hogy csak akkor lehet egyenlőség, ha , azaz . Mivel pozitív, azért , ebből pedig . A téglalap tehát négyzet, oldala .
oldalai, és egymás reciprokai. Ha a kerülete , azaz , akkor , ahonnan rendezés után a másodfokú egyenlet adódik, melynek gyökei: A gyökök szorzata az ismert azonosság alapján , vagyis a két gyök ugyanazt a téglalapot határozza meg. A feltételeknek megfelelő minimális kerületű téglalap oldalai tehát és .
Megjegyzés. A számtani és mértani közepek közötti egyenlőtlenség közvetlen felhasználása helyett néhányan egy ismert eredményre hivatkoztak: az egyik téglalap kerülete a másik fele, így a kerületük ugyanakkor lesz minimális. Ezzel a feladatot arra vezethetjük vissza, hogy adott területű téglalapok közül melyiknek minimális a kerülete. Ez a négyzet (a fenti megoldásból is kiderül, hogy a téglalap négyzet), mint az a számtani és mértani közepek közötti egyenlőtlenségből bizonyítható. Mások például egy-egy másodfokú egyenlet diszkriminánsának vizsgálatával jutottak a helyes eredményhez. |