A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás.
1. A mérés elve Tekintsünk egy tömegű, tömegszázalékos oldatot. Kémiai tanulmányokból ismeretes, hogy egy ideális oldat (azaz amelyben az oldott részecskék között nincs kölcsönhatás) fagyáspontja jó közelítéssel lineárisan függ a molaritásban kifejezett koncentrációtól: ahol az oldószer fagyáspontja, az oldószerre jellemző állandó , az oldat molaritása (az oldott anyag mólszámának és az oldószer tömegének hányadosa). Az oldott anyag tömege , az oldószer tömege , így az oldott anyag molaritása ahol az oldott anyag moláris tömege. Ezek szerint az oldat fagyáspontja az oldandó anyag tömegszázalékának függvényében: A függvényt vizsgálva látható, hogy ha a glicerin vizes oldatát készítjük el, akkor az oldat fagyáspontja a víz fagyáspontja (tehát C) alatt lesz, mégpedig minél töményebb az oldat, annál alacsonyabban.
2. A mérés leírása A méréshez szükséges glicerint gyógyszertárból szereztem be. Ez nem tiszta glicerin volt, hanem annak vizes oldata. (Különböző okok miatt tisztán nem forgalmazzák.) Az általam vásárolt 500 g oldat m/m%-os töménységű volt, sűrűsége . (Ezek az adatok pontosnak tekinthetők, a gyógyszertár dokumentációja szerint ez a ,,szabványa'' a gyógyszertári glicerinnek.) Az x0 töménységű oldatot desztillált vízzel hígítva előállítottam egyenként 150 g tömegű, 5,10,... m/m%-os oldatokat az alábbi összetételben:
m/m%x0 oldat tömege (g)deszt. víz tömege (g)00,0150,0 58,6141,4 1017,1132,9 1525,7124,3 2034,2115,8 2542,8107,2 3051,398,7 3559,990,1 4068,481,6 4577,073,0 5085,564,5 I. táblázat. A vizsgált oldatok összetétele Ha a fagyáspontot akarjuk meghatározni, nehézségekbe ütközünk, mivel az ,,éppen megfagyó'' oldat megfigyelése és hőmérsékletének mérése egy mélyhűtőben ‐ akár kívül, akár belül tartózkodunk ‐ kellemetlen feladat. A fagyásponttal definíciószerűen megegyező olvadáspont mérése azonban kényelmes; az oldatokat fagyáspontjuk alá kell hűteni, és felmelegítve az olvadás során kialakuló hőmérsékletet kell megfigyelni. A glicerin és a víz tömegét vízszintezett kétkarú mérleggel, hitelesített súlysorozattal mértem ki. Az elkészített oldatokat tiszta műanyag poharakban fagyasztóba tettem, és megvártam, míg az összes megfagy; ehhez (még a mélyhűtő leghidegebb, kb. -25∘C-os gyorsfagyasztó üzemmódjában is) több órára volt szükség. Ezután kivettem az oldatokat a fagyasztóból, és szobahőmérsékleten hagytam őket megolvadni, ami leghamarabb a legtöményebbnél következett be. Az olvadás során először igen sűrű, kásás állapot jött létre. A folyékony részben összetapadó, zselés kristályok úszkáltak. A hőmérséklet emelkedésével egyre nőtt a folyékony halmazállapotú rész mennyisége, és fogytak a kristályok, így a rendszer egyre tisztult, közelített az eredeti, átlátszó, homogén állapotához. Közben folyamatosan kevergettem az oldatot, hogy egyenletesen olvadjon. A hőmérséklet mérésére 0,1∘C pontosságú digitális hőmérőt használtam. A hőmérő fém érzékelőjét az oldatba lógatva folyamatosan lehetett figyelni a hőmérséklet változását. Magának az olvadáspontnak a meghatározása nem könnyű feladat, hiszen azt az állapotot kell megtalálni, amikor a kristályok éppen eltűnnek, és csak a tiszta folyadék marad meg.
3. Mérési adatok A II. táblázat tartalmazza az I. táblázatban leírt adatok Tf fagyáspontját:
m/m%05101520253035404550Tf[∘C]0,0-1,0-2,0-3,5-5,2-6,8-8,7-10,8-13,3-16,2-19,8 II. táblázat. A vizsgált oldatok fagyáspontja
4. A mérési adatok értékelése. Az 1. grafikon mutatja az (1) elméleti görbét és a II. táblázat mérési pontjait. Az elméleti görbe ábrázolásánál a következő adatokkal számoltam: a vízre jellemző állandó: K=-1,86kg∘Cmol, a víz fagyáspontja T0=0∘C, a glicerin moláris tömege: M=92,1g/mol.
1. grafikon. A glicerin vizes oldatának fagyáspontja a koncentráció függvényében A grafikonról látható, hogy a mérési adatok igen jól illeszkednek az elméleti görbére. A glicerin vizes oldatának fagyáspontja a glicerin tömegszázalékának függvényében nemlineárisan csökken.
5. A mérés hibája Az oldatok fagyáspontjára kapott érték hibáját két független hibaforrás határozza meg: a tömegmérés, és ebből adódóan a tömegszázalék hibája, valamint a hőmérséklet mérésének hibája. A kétkarú mérleggel kb. 0,1 g pontossággal lehetett tömeget mérni. Ez azt jelenti, hogy az oldatokban levő víz és a glicerin tömege 0,1 g-mal eltérhet az I. táblázatban megadottaktól. Ez a glicerin tömegszázalékára nézve még a legrosszabb esetben sem jelent 1%-nál nagyobb hibát, ami a fagyáspontra átszámítva néhány század foknyi hibának felel meg. A gyógyszertárban kapható glicerin és az oldószerként használt, orvosi célra árusított desztillált víz összetételéből származó hibával együtt ez mintegy 0,1 ∘C-os hibát jelent a fagyáspontra. Az oldat fagyáspontjának hőmérsékletét 0,1∘C pontossággal lehetett meghatározni. Összességében a glicerin vizes oldatának fagyáspontját mintegy 0,2 ∘C abszolút hibával lehetett megmérni. A mérési feladatoknál szokásos beszámolóktól eltérően most (csaknem változatlan alakban) egyetlen dolgozatot ismertetünk.A tiszta glicerin adatai (Függvénytáblázat): fagyáspontja 17,8∘C, forráspontja 290∘C, sűrűsége 1260kg/m3. A glicerin vízben és alkoholban oldódik. Szerkezeti képlete: C3H5(OH)3. |
|