A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Az abszolút érték definícióját felhasználva írjuk át az egyenletet. Három esetet különböztetünk meg: 1) . Ekkor a kiindulási egyenlet , ahonnan Ha , akkor , ami az feltétel miatt nem jöhet szóba. A esetben bármi lehet, a megoldás tehát ekkor . 2) . Az egyenlet most alakot ölt, amiből . Ha , akkor . A esetben értéke tetszőleges, ami a feltétel miatt azt jelenti, hogy a megoldás . 3) Ha , az egyenlet , amit átalakítva kapjuk, hogy . A esetén , ami lehetetlen. Ha , akkor . Vegyük figyelembe, hogy most , vagyis . Rendezve az egyenlőtlenséget . Ehelyett nézzük az ekvivalens egyenlőtlenséget. Egy tört pontosan akkor negatív, ha számlálójának és nevezőjének szorzata negatív, vagyis esetünkben , ahonnan adódik. Amennyiben tehát , akkor a megoldás . Érdemes megjegyezni, hogy ez olyan párokkal megadott pontokat jelent, amelyek a tengelyű koordinátarendszerben egy és aszimptotájú egyenlő szárú hiperbolának az egyenes alatti ágán van. Összefoglalva: esetén , esetén , és esetén vagy , minden egyéb esetén pedig a megoldás.
II. megoldás. Rendezzük át az egyenletet: és készítsük el a bal és jobb oldalon álló kifejezések által meghatározott függvények grafikonját (1. ábra).
1. ábra Ha , akkor leolvasható, hogy csak a megoldás, hiszen a jobb oldal meredeksége kisebb abszolút értékű, mint a bal oldalé (2. ábra).
2. ábra Ha , akkor a grafikonok egy-egy szakaszon azonosak, végtelen sok megoldás van. Ha , akkor , ha , akkor . Ha , akkor az megoldás mellett a grafikonok egy-egy megfelelő félegyenese egyetlen további pontban metszi egymást, így két megoldás van: (3. ábra).
3. ábra Végül ha , akkor az egyenlet egyetlen megoldása a 2. |