A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelölje a keresett maximumot. Ekkor a KöMaL 2001/5. szám 270‐281. oldalán látottak szerint az a legnagyobb pozitív szám, amelyre az egyenletnek egynél több megoldása van (ábra). Az egyenlet alakba írható. Ebben a formában a Cardano-formula nem alkalmazható, ehhez először a másodfokú tagot ki kell küszöbölnünk. Ezt a szokásos helyettesítéssel érhetjük el: | | így a keresett számra a egyenletnek kétszeres gyöke van. Az ismert feltétel, most és helyettesítésével Ez két számra teljesül, ezek és . , és a módszerünkkel kapott feltétel (az egyenletnek kétszeres gyöke van) nemcsak az lokális maximumára, -re, hanem a negatív lokális minimumra, -re is teljesül (ábra). Az kifejezés maximuma tehát a pozitív számok halmazán
Szekeres Balázs (Szolnok, Verseghy Ferenc Gimn., 10. o.t.) |
Megjegyzések. 1. A fenti okoskodásból nem derül ki ‐ a feladat ezt nem is kérdezte ‐, hogy az milyen értékére kapjuk ezt a maximumot. 2. A kétszeres gyök meglétét feltételezve az polinom gyöktényezős alakja is elvezet a megoldáshoz. A gyökök és együtthatók közötti összefüggések szerint ugyanis Az (1) egyenletből -t kifejezve a egyenletet kapjuk, ennek megoldásai Ismét megkaptuk az függvény lokális minimumát is, ez (ld. ábra). A maximum értéke | |
3. A májusi számunkban közölt cikk bemutatja, hogy az ott vizsgált függvény maximuma hogyan határozható meg a számtani és mértani közepek közti egyenlőtlenség felhasználásával is. Ez akkor a tényezők szimmetriáján múlott, a függvény négyzete olyan háromtényezős szorzatként volt felírható, ahol a tényezők számtani közepe már nem függött az -től. Ez a trükk most látszólag nem működik. Tanulságos megnézni, hogyan alkalmazható mégis, miközben ez I. megoldás változója új szerepben tűnik fel.
II. megoldás. A változó bevezetésével az I. megoldásban látottak szerint , azaz a vizsgált szorzat maximumához elegendő megtalálni a maximumát, a keresett érték ennél -del nagyobb. Az feltétel most -ot jelent, de ha , akkor , tehát a maximumot elegendő a halmazon keresnünk, és . Most már minden további nélkül alkalmazható a májusi szám cikkében látott elemi módszer, a halmazon pontosan akkor maximális, ha | | maximális. A pozitív tényezők összege , így a számtani és mértani közepek közti egyenlőtlenség szerint azaz . Egyenlőség pontosan akkor teljesül, ha , azaz .
Az szorzat maximuma tehát a pozitív számok halmazán , és pontosan akkor van egyenlőség, ha .
Ambrus Gergely (Szeged, Radnóti M. Gimn., 12. o.t.) |
Megjegyzés. Többen kísérleteztek a gyakran hatásos ,,határozatlan együttható'' módszerével, ez azonban közvetlenül nem vezet eredményre. A módszer lényege az, hogy valamelyik tényezőt megkíséreljük egy olyan ‐ pozitív ‐ szorzóval kiegészíteni, hogy az így módosított három tényező összegéből éppen kiessen a változó, a számtani és mértani közepek közti egyenlőtlenség felső becslésében konstans szerepeljen. Az első két tényezőnél csak a triviális lehetséges, a harmadik tényezőre ugyan választással tehát a számtani és mértani közepek közti egyenlőtlenség szerint most és így a vizsgált szorzatra adódik, de ebben az egyenlőtlenségben az első két tényező és nem lehetnek egyenlők, a felhasznált egyenlőtlenségben tehát nem állhat egyenlőség, a kapott felső becslés nem a maximum, hanem csupán egy felső korlát. A fenti módszer finomítása azonban célhoz vezet.
III. megoldás. A keresett együtthatót bontsuk tovább két határozatlan tényező, és szorzatára, vizsgáljuk az szorzat három tényezőjét. Feltételeink a következők: i) és pozitív számok; ii) a tényezők összege, állandó; iii) az egyenletrendszernek létezik pozitív megoldása. (A szorzatra kapott felső becslésben tehát elérhető az egyenlőség.) ii)-ből . Ezt iii)-ba helyettesítve az egyenlet megoldása , az egyenleté pedig . Ha ez a két megoldás egyenlő, akkor innen -ra az egyenlet adódik, ennek pozitív gyöke . (Ekkor az -re kapott mindkét tört értelmes.) Ha most , akkor láthatóan is pozitív, , és van olyan , mégpedig , hogy az szorzat tényezői egyenlő pozitív számok. Most már alkalmazható a számtani és mértani közepek közti egyenlőtlenség, és az egyenlőség lehetséges, pontosan akkor, ha . A maximum értéke most már adódik, akár behelyettesítéssel, akár pedig úgy, hogy a jobb oldal köbét elosztjuk az szorzattal. Az eredmény összevonás és egyszerűsítés után .
Márton Sándor (Szeged, Radnóti M. Gimn., 12. o.t.) |
|
|