A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az feszültségű gyorsító elektromos tér egy töltésű részecskén munkát végez, s ez a munka a részecske mozgási energiájának megváltozásával egyenlő:
Látható, hogy adott feszültség esetén a részecske végsebessége csak a fajlagos töltéstől függ, ez viszont a feladatban szereplő 3 atommagnál (jó közelítéssel) ugyanakkora, tehát a három részecske végsebessége is egyforma nagy lesz. Ha a gyorsítófeszültség olyan nagy, hogy a relativisztikus képlettel kell számolnunk, akkor a munkatétel így írható: ahonnan a részecske végsebessége: Látható, hogy ebben az esetben is csak a fajlagos töltéstől függ a gyorsítóban elérhető legnagyobb sebesség, tehát az azonos fajlagos töltésű -részecske, C atommag és Ca atommag a relativisztikus nehézion-gyorsítóban is ugyanakkora maximális sebességre gyorsítható.
Papp Gábor (Budaörs, Illés Gy. Gimn., 12.o.t.) dolgozata alapján |
Megjegyzések. 1. Feltételeztük, hogy a feladat szövege a szén 12-es tömegszámú stabil izotópjára utalt, nem pedig a radioaktív kormeghatározásnál használt bomlékony 14-es izotópra. 2. A feladatben szereplő 3 részecske fajlagos töltése ezrelék pontossággal megegyezik, mert a bennük található protonok és neutronok számaránya ugyanakkora. Ha a részecskék tömegénél figyelembe vesszük az eltérő kötési energiákból adódó kicsiny különbségeket is, az elérhető végsebességek arányára | | adódik.
|