A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A labdára az nehézségi erő, a víz által kifejtett felhajtóerő és a lyuk pereme által kifejtett nyomóerő hat. Abban a pillanatban, amikor a labda éppen elválik a lyuktól, a nyomóerő nulla, tehát a felhajtóerő éppen egyenlő a labda súlyával. Számítsuk ki a víz által a labdára kifejtett erőt! (A külső légnyomásról megfeledkezhetünk, mert az a labda felületének minden pontjában ugyanakkora értékkel növeli meg a nyomás nagyságát, s így a labdára ható eredő erőt nem befolyásolja.) Jelöljük a labda vízbe merülő részének térfogatát -vel, ez és ismeretében nyilván egyértelműen kiszámítható: . Ha a lyuk mentén, síkban képzeletben elvágnánk (s a vágás mentén befoltoznánk) a labdát, majd a csonkított labda alá is vizet engednénk, akkor a felhajtóerő nyilván
lenne, ahol a víz sűrűsége. Tekintettel arra, hogy a lyuk alatt ténylegesen nincsen víz, az ott ható
erő ,,hiányzik'', tehát a víz által a gömbre kifejtett felhajtóerő vízmagasság esetén:
Látható, hogy elegendően nagy esetén negatív, tehát a ,,felhajtóerő'' függőlegesen lefelé mutat. Csökkentve -t egyre nagyobb lesz (feltételezve, hogy a labda teteje nem bukkan ki a vízből). A labda annál a vízmagasságnál emelkedik fel, amelynél , vagyis amikor
Táblázatból kikereshető képlet szerint a feladatban szereplő gömbszelet térfogata
| |
s ennek felhasználásával
| |
Ne feledkezzük el arról, hogy a fenti képlet csak addig érvényes, amíg a labda tetejét ellepi a víz, vagyis amíg . Ellenkező esetben képlete módosul: egy gömbréteg térfogatát kell kiszámítanunk. A kritikus vízmagasságra ilyenkor egy harmadfokú egyenletet kapunk:
| |
Németh Tibor (Győr, Révai M. Gimn., III. o. t.) dolgozata alapján |
II. megoldás. Számítsuk ki a víz által a labdára kifejtett felhajtóerőt a vízmagasság függvényében! Célszerű bevezetni a és az jelöléseket (lásd az 1. ábárt). Az I. megoldásban szereplő gondolatmenettel, vagy esetleg a labdának víz alatti részét képzeletben vékony szeletekre vágva és a hidrosztatikai nyomásból adódó erő függőleges komponensét összegezve (integrálva) kapjuk, hogy
| |
Ez a függvény egy lineáris és egy harmadfokú függvényből áll össze (2. ábra). A kritikus vízmagasságot úgy kapjuk meg, hogy megkeressük, hol metszi az függvény az egyenest. Deriválással közvetlenül adódik, hogy a maximumát értéknél veszi fel, s a maximum értéke . Ha a labda súlya nagyobb ennél az értéknél (amely éppen megegyezik egy sugarú gömbben lévő víz súlyával), akkor a víz nem képes felemelni a labdát, bármekkora legyen is a vízmagasság.
Salk Miklós (Pécs, Babits M. Gimn., III. o. t.) dolgozata alapján |
|