A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A Hold fázisváltozásait az okozza, hogy a Nap által megvilágított felét változó mértékben fordítja a Föld felé. Újhold akkor van, amikor a Hold a Föld és a Nap között helyezkedik el, és ekkor a Földről az árnyékos oldalát látjuk. Ha a Vénusz esetében is előfordul az újvénusz állapot, akkor ez azt jelenti, hogy kell legyen a Vénusz pályájának olyan pontja, ahol a Nap és a Föld közé kerül. Mivel a bolygók közel körpályán (és közel egy síkban) keringenek a Nap körül, ez csak azt jelentheti, hogy a Vénusz belső bolygó. Az 1. ábrán látszik, hogy egy belső bolygónak minden fázisa megvan, akár a Holdnak.
1. ábra Egy külső bolygó esetén viszont nem állhat elő az újbolygó állapot, hiszen ez a bolygó soha nem kerülhet a Nap és a Föld közé. Ám telibolygó fázis kétszer is előállhat, pl. ill. állásban (1. ábra). Jelöljük -val az szöget, a Nap által megvilágított oldal (félgömb) elfordulási szögét a Földről nézve. állásban telibolygó állapot van, és minél nagyobb az , annál kevesebbet látunk a bolygóból. A 2. ábrán látszik, hogy , ha a szög -os. Ekkor a -ben
Mivel millió km, továbbá a Mars esetén millió km, így
2. ábra Ebben a szélső helyzetben egy földi megfigyelő világosnak látja az sugarú félkört és az sugarú félkörnek az sugarú félkör síkjára eső vetületét. Utóbbi területe ezért a teljes főkör
| | látja világosnak (3.ábra).
3. ábra Külső bolygó fázisai tehát: telibolygó fázis (kétszer) és az ettől -kal eltérő fázis (ez is kétszer).
Futó Gábor (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn. III. o. t.) és Nyúl László (Kecskemét, Katona J. Gimn. IV. o. t.) dolgozata alapján |