A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Mivel a folyó sebessége kisebb, mint az evezősé, ezért válaszható olyan irány, hogy a csónak a partra merőlegesen haladjon. A csónak sebessége, a folyó sebessége és az eredő sebesség vektora egy olyan derékszögű háromszöget alkot, melynek átfogója , az egyik befogója pedig egység. Az evezés irányát például úgy szerkeszthetjük meg, hogy egy egység hosszú szakasz fölé Thalész-kört rajzolunk, majd azt a szakasz egyik végpontjából egység sugarú körívvel elmetsszük (1. ábra). A sebességvektorokat értelemszerűen irányítjuk, majd a folyó partvonalát is berajzolhatjuk.
1. ábra b) Mivel a folyó sebessége most nagyobb, mint a csónaknak a vízhez viszonyított sebessége, a fenti szerkesztés nem végezhető el. Ilyen esetben a csónak sebességvektorának irányát úgy kell megválasztanunk, hogy az eredő sebesség a lehető legkisebb szögben térjen el a partra merőleges iránytól.
2. ábra A folyó egységnyi hosszúságú sebességvektorához hozzáadva a csónak különböző irányú, de mindig egység nagyságú sebességvektorát, az eredő sebesség vektorának végpontja egy körön helyezkedik el (2. ábra). Az eredő sebesség akkor lesz a sodrásirányhoz viszonyítva a ,,legmeredekebb'', ha az eredő sebesség vektora érinti a sugarú kört. Mivel az érintő merőleges a megfelelő sugárra, a keresett irányokat a sugarú kör és a egység átmérőjű Thalész kör metszéspontja határozza meg. A két út arányát a 2. ábráról olvashatjuk le:
|