A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Vizsgáljuk a mozgást abból a koordináta-rendszerből nézve, amely sebességgel mozog a egyenesre merőlegesen.
Ebből a rendszerből nézve a részecskék éppen egymással szemben mozognak, pályájuk egyenes. Mivel kezdetben, amikor távolságra vannak egymástól, a protonok sebessége a teljes (mozgási + elektrosztatikus) energiájuk | | ahol az elemi töltés. Ha a pontok távolságra közelítik meg egymást, akkor a relatív sebességük ebben a helyzetben éppen nulla, tehát A fenti két egyenlet összevetéséből | |
Kovách Gergely (Gyöngyös, Berze Nagy J. Gimn., IV. o. t.) Megjegyzések. 1. Az induló sebesség a fénysebességnek csak része, s a legkisebb távolság eléréséig a sebesség egyre csökken, ezért a relativisztikus hatásokkal nem kell foglalkozzunk. A magerők, amelyek sokkal erősebbek lehetnek az elektromos erőknél, csupán körüli hatótávolságúak, tehát ezeket sem kell figyelembe vennünk.
Veres Gábor (Balassagyarmat, Balassi B. Gimn., III. o. t.) 2. A pontokra ható erők között az elektrosztatikus taszításon kívül számításba jöhet még a mágneses kölcsönhatást leíró Lorentz-erő, illetve a gravitáció. A számadatok és az univerzális állandók nagyságának ismeretében azonban belátható, hogy a Lorentz-erő 5, a gravitációs erő pedig 36 nagyságrenddel gyengébb, mint az elektrosztatikus erők, tehát elhanyagolhatók. Nyúl László (Kecskemét, Katona J. Gimn., III. o. t.)
|
|