A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen az tömegű Nap gravitációs terében mozgó tömegű üstökös tömegközéppontjának a Naptól mért távolsága perihéliumban , aphéliumban . Mivel a gravitációs erő konzervatív és centrális, a mechanikai energia és impulzusmomentum megmaradása szerint
Itt és az üstökös sebessége napközelben, illetve naptávolban, a gravitációs állandó. Mivel feladatunk szerint (1986-ban volt az üstökös perihéliumban) és ismert, a fenti két egyenletből és meghatározható. E célból fejezzük ki a (2) összefüggésből -t és helyettesítsük (1)-be. Ekkor
| | amely -ra nézve másodfokú egyenlet. Vegyük észre, hogy ennek triviális megoldása, így a gyökök és együtthatók közötti ismert összefüggés alapján ahonnan adataink felhasználásával
| | (3) | A (2) impulzusmomentum megmaradásból
Kepler III. törvénye szerint bármely, a Nap körül keringő objektumra nézve ahol az égitest keringési ideje, a Naptól mért középtávolsága. A Halley-üstökös középtávolsága Felhasználva a Föld megfelelő adatait, az üstökös keringési ideje ami jól megközelíti a megfigyelt kb. 76 éves periódusidőt. Mivel Newton (1642 ‐ 1727) 85 évet élt, láthatta az üstököst. Feljegyzések szerint 1682-ben a Halley-üstökös feltűnését valóban megfigyelték.
Németh László (Győr, Révai M. Gimn., IV. o. t.)
Megjegyzés. Számolásunk során, mint az a (3) egyenletből látható, két, közel egyenlő szám kis különbségeként adódott. Ennélfogva a keringési idő is igen érzékenyen függ a felhasznált adatok pontosságától. Így pl. aki a függvénytáblából vett naptömeggel számolt, az és TH≈106év eredményeket kapta. A felhasznált adatok pontatlanságából származó numerikus hibákat a feladatok értékelésénél nem vettük figyelembe.
A Nap tömegének ez az értéke G. W. C. Kaye, T. H. Laby: Tables of Physical and Chemical Constants (1973) c. könyvében található meg. |
|