Azt a magasságot kell meghatároznunk, amely alatt és felett a fotók készítésének ideje alatt ugyanannyi időt tölt el a labda. Ekkor ugyanis minden fotó egyenlő valószínűséggel kerülhet az egyik vagy a másik csoportba.
Feltesszük, hogy a fotók készítésének ideje alatt a labda sokszor pattan. A labda rugalmasan pattog, azaz energiaveszteség nélküli pattogásról van szó, ezért a labda mozgása periodikus, és elég egy le- vagy felpattanást vizsgálnunk. Legyen a pattogás magassága $s=1\text{m}$! Ebből a magasságból a labda $t=\sqrt[]{2s/g}$ idő alatt esik a földre, $t_1=t/2$ idő alatt pedig $s_1=s/4$ utat tesz meg. Ha tehát a vonalat $3s/4=0\mathrm{,}75\text{m}$ magasságban húzzuk meg, akkor a labda ugyanannyi időt tölt el e magasság alatt és felett is, így közel azonos számú fotó kerül a két csoportba.