A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha a párolgástól eltekintünk, a folyadékok súlya változatlan marad. Tételezzük fel, hogy az 1. edény felfelé szűkülő, a 3. bővülő, a 2. pedig állandó keresztmetszetű, ahogy ezt az ábra sugallja!
1. ábra
2. ábra Az 1. és a 2. ábra a melegítés előtti, illetve utáni helyzetet ábrázolja. Legyen a folyadékszint magassága a melegítés előtt, , , illetve pedig a melegítés után a három edényben! A folyadékszintek megváltozása: ahol a petróleum térfogata, a folyadék felszínénél levő térfogatú rész átlagos keresztmetszete, a hőmérsékletváltozás, és a térfogati hőtágulási együttható. A arány a felfelé szűkülő edényre a legnagyobb, a bővülőre a legkisebb, tehát Legyen az edények alapterülete ! Írjuk fel a fenéklapra ható nyomóerőt az 1., a 2. és a 3. esetben a melegítés előtt (, , ), illetve után (, , ):
ahol és a petróleum sűrűsége a melegítés előtt és után. A (2) és a (4), (5), (6) egyenletek összehasonlításából következik, hogy Mivel a folyadék tömege állandó, ezért , vagyis a függőleges falú edényben a fenéklapra ható nyomóerő nem változik. Ezt összevetve a (7) egyenlettel, azt kapjuk, hogy a felfelé táguló edényben csökken, a felfelé szűkülő edényben pedig nő a fenéklapra ható nyomóerő a melegítés során.
|