A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A testen csak a vízszintes irányban ható erők végeznek munkát. Ezek: a súrlódási erő , és a rugóerő , a test tömege, a nehézségi gyorsulás, a súrlódási együttható, a rugóállandó és a rugó megnyúlása. A két erő ellentétes irányú, ha a test sebességének iránya meg nem változik, de ez, mint látni fogjuk, nem következik be. A testre ható eredő erő . A mozgás során érvényes az energiamegmaradás tétele: | | ahol a kezdeti megnyúlás, az megnyúláshoz tartozó pillanatnyi sebesség. A test megáll, ha pillanatnyi sebessége nulla. Az előbbi összefüggés alapján a megállás helyére a következő két értéket kapjuk:
Csak az megoldás esetén teljesül, hogy a tapadási súrlódási erő nagyobb, mint a rugóerő. A másik gyök a kezdeti állapotot jelenti, amikor ugyan , de az eredő erő képes elindítani a testet, tehát nincs nyugalom. A test tehát akkor áll meg, amikor a rugó megnyúlása . Ekkor a test a rögzítési ponttól -re van. A grafikonról leolvasható, hogy a testen végzett munka a indulástól a megállásig épp nulla. A maximális sebességet ott éri el a test, ahol a rá ható erők eredője épp nulla, hiszen e hely előtt , azaz a test gyorsul, utána pedig , azaz a test lassul. Jelölje ezen a helyen a rugó megnyúlását! Ekkor így lineáris függvénye a rugó megnyúlásának, ezért éppen számtani közepe -nek és -nek, amely megnyúlásoknál a test sebessége épp nulla. A maximális megnyúláshoz tartozó sebesség értékét az energiamegmaradás tétele segítségével határozhatjuk meg:
| |
Innen
|