A kifolyás sebességén a vödörhöz viszonyított sebességet értjük ‐ ez jellemző arra, hogy időegységenként mennyi víz hagyja el az edényt. Legyen a gyorsulás lefelé pozitív!
A vödör gyorsulása a lengés felső holtpontjában $a_{\text{max}}$, az alsó holtpontban $-a_{\text{max}}$, ahol $a_{\text{max}}=A{\omega }^2$.
A víz kifolyási sebessége egy nyugvó edényből $v=\sqrt[]{2gh}$, ahol $h$ a kiömlőnyílás és a vízfelszín szintkülönbsége, $g$ a nehézségi gyorsulás. Ezt az összefüggést az energia megmaradásából kaphatjuk meg: $m$ tömegű víz eltávozik a víz felszínéről, ugyanennyi $v$ sebességgel kiáramlik a nyíláson: $mgh=m{v}^2/2$, amiből adódik a felírt formula. Ha az edény gyorsul, akkor $g$ helyébe a $\left(g+a\right)$ látszólagos nehézségi gyorsulás írandó: $v=\sqrt[]{2\left(g+a\right)h}$. A maximális és a minimális gyorsulást behelyettesítve a két sebesség arányára a következőt kapjuk: