A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mindenekelőtt határozzuk meg az alakzat súlypontját! Könnyen belátható, hogy a négy -nal jelölt oldal súlypontja a középső összekötő rúd középpontjában van. Emellett ennek az összekötő rúdnak is itt van a súlypontja, tehát az 1. ábrán -vel jelölt pontban kg tömeg összpontosul. Az alsó, -szel jelölt rúd súlypontja a felezőpontjában, -ben van. Így látható, hogy az alakzat súlypontja az szimmetriatengelyen van, olyan távolságra az alaptól, amelyre: Innen m felhasználásával m.
1. ábra Most határozzuk meg a kérdéses függvényeket! Feltételezzük, hogy az alakzat eldöntése lassú folyamat, így az szöghöz tartozó erő a forgató-nyomatékok egyenlőségéből számolható: ahol és a megfelelő erőhöz tartozó erőkar.
2. ábra szög esetén (lásd a 2. ábrát!) a súlyerő erőkarja az forgáspontra nézve: ahol az és az pont távolsága, pedig az , így | |
Az erő nagyságát az a) esetben az szög függvényében -val, a b) esetben -val jelöljük. Az a) esetben az erő erőkarja Innen a forgatónyomatékok egyenlősége az a) esetben az (1), (2), (3) összefüggések alapján
Itt a teljes alakzat tömege. Tehát | | Mivel | | így értéke és között változik, -ra értéke nulla, ekkor a súlypont éppen fölött helyezkedik el. A b) esetben az erő állandóan az ponttól távolságra hat, így a forgatónyomatékok egyensúlya most a következő alakban írható: Innen
Az erő nagysága esetén most is nulla. Az és függvényeket a 3. ábrán láthatjuk.
3. ábra
|