A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha a golyó idő alatt fékeződik le teljesen, akkor a ládára átlagosan nagyságú erővel hat, ahol a golyó mozgásmennyisége. A nagyon kis esetét vizsgáljuk, vagyis azt, amikor olyan nagy, hogy a becsapódás ideje alatt a súlyerőt elhanyagolhatjuk. A becsapódó golyó a ládát megbillentheti. A következő esetek lehetségesek: A láda balra billen, a bal alsó éle nem csúszik meg (1. ábra). A láda balra billen, és a bal alsó éle jobbra csúszik (2. ábra). A láda balra billen, és a bal alsó éle balra csúszik (3. ábra). A láda jobbra billen, és a jobb alsó éle balra csúszik (4. ábra). Jobbra billenve a láda jobbra nem csúszhat, és a láda éle helyben sem maradhat, mert ekkor a tömegközéppont is jobbra gyorsulna, ami ellenkezne a mozgásmennyiség megmaradásával. Annál az élnél, amely körül a láda billen, a ládára ható erőt felbontottuk a talajra merőleges nyomóerőre, és az súrlódási erőre. A feladat csak azt kérdezi, hogy mikor valósul meg az eset, de a pontos válaszhoz a másik hármat is meg kell vizsgálni, vegyük tehát sorra őket! A golyó tömegét el fogjuk hanyagolni a láda tömege mellett.
1. ábra (1. ábra) A láda tömegközéppontjának vízszintes és függőleges irányú gyorsulása akkor, ha az él nem csúszik meg: , , ahol a láda szöggyorsulása; a pozitív irányokat az 1. ábrán jelöltük. A három ismeretlenhez ‐ , , ‐ három mozgásegyenletet írhatunk fel:
a forgástengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték: ; a téglalap átlója. A megoldás: | | E mozgás megvalósulása esetén szükségképpen (a láda balra billen), (a láda nem csúszik meg). Az első feltétel mindig teljesül, a második pedig akkor, ha
2. ábra | 3. ábra |
(, ) (2‐3. ábra) Ezt a két esetet együtt tárgyaljuk, és ahol eltérés van, ott azt a helyzetbe írt jelekkel különböztetjük meg. A vízszintes gyorsulásra most nincs kényszerfeltétel, ezért eggyel kevesebb mozgásegyenletünk van: a forgás mozgásegyenlete a láda tömegközéppontjára nézve
a súrlódási erő csúszáskor: Az egyenletrendszer megoldása: | | Ebben az esetben a következő feltételeknek kell teljesülniük: (a láda balra billen), (a láda jobbra, illetve balra csúszik). A megoldásokat behelyettesítve egy egyenlőtlenségrendszerhez jutunk, amelynek megoldása a esetben: A C esetben teljesülniük kell az alábbi feltételeknek:
4. ábra (4. ábra). A mozgásegyenletek és a súrlódási erőre vonatkozó egyenlet:
A megoldásuk: | | Ekkor az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: (a láda jobbra billen), (a láda balra csúszik).
A megoldásokat behelyettesítve kapjuk, hogy akkor teljesül mindkét feltétel, ha . A különféle esetek megválaszolásához szükséges feltételeket az 5. ábrán tekintjük át. 5. ábra Látható, hogy ha , azaz , akkor a tartomány üres halmaz. A , feltételekkel leírt tartományban ábránk szerint az , és eset egyaránt lehetséges. A valóságban az erő egy kicsit előbb fogja gyorsítani és forgatni a ládát, mint az kényszererő, mert az utóbbihoz a test rugalmas deformációja is szükséges. A golyó becsapódásának kezdetén ezért jobbra forog a láda, a jobb alsó éle feszül a talajnak, ezért a eset valósul meg a három lehetséges közül. Mivel az eseteken kívül más nem lehetséges, azért az ábrát ismét figyelembe véve láthatjuk, hogy az eset akkor és csak akkor valósul meg, ha A megadott méretű ládára e feltételek:
Vladár Károly
|
|