A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Számítsuk ki először, hogy hány elektronnak kell elhagynia a kis gömböt ahhoz, hogy 10 V-tal emelkedjék a potenciálja. A gömbkondenzátor kapacitása: A gömböt elhagyó elektronok töltése C. Ezt a töltést egy elektron töltésével elosztva megkapjuk az elektronok számát: | | A gömb mért aktivitása Bq, tehát a mérés idején elektron hagyta el a gömböt másodpercenként. Ez a mennyiség pár perces időintervallumban állandónak tekinthető, mert a felezési idő elég nagy. A 10 V-os potenciálemelkedéshez szükséges idő: Nézzük most meg, hány radioaktív nikkelatom került az ólomgömbbe. A nikkelréteg vastagsága nagyságrendekkel kisebb, mint az ólomgömb sugara, így a vékony nikkelrétegből kilépő elektronok fele hagyja el a gömböt, a másik fele a golyó belseje felé indul, és az ólomban gyakorlatilag teljesen elnyelődik. Ezért a golyó mért aktivitása csak fele a nikkel teljes aktivitásának. A golyó aktivitása . Jelöljük -vel a felezési időt. Ekkor innen l/s. A golyó kezdeti aktivitása , a radioaktív atomok száma tehát | | Az ólomgömb felülete: m. A nikkelréteg térfogata: , tömege pedig 8900 kg/m = 1,12 10 kg. A nikkel grammatomsúlynyi mennyisége 58,7 g, így az összes nikkelatom száma | | Tehát | | a radioaktív nikkelatomok aránya.
Kaptás Dénes (Nagykőrös, Arany J. Gimn., IV. o. t.) dolgozata alapján |