A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A henger, miközben súlypontja -val mélyebbre, kerül, sebességre és szögsebességre tesz szert. Csúszásmentes gördülésnél alkalmazhatjuk a mechanikai energia megmaradásának törvényét: | | (1) |
1. ábra Az 1. ábráról leolvasható, hogy ezenkívül tudjuk, hogy egy homogén tömegeloszlású henger tehetetlenségi nyomatéka a szimmetriatengelyére vonatkoztatva . Az (1) egyenletből csak akkor tudjuk meghatározni a sebességet, ha kiderítjük, hogy milyen megszorítást ad a csúszásmentes gördülés ténye és között. Írjuk fel a henger pontjának sebességét a vályúhoz képest! Ennek a pontnak a mozgása ‐ ugyanúgy, mint henger bármely más pontjáé ‐ két részből tehető össze. Egyrészt a súlypont haladó mozgásából adódóan sebességgel mozog az érintő irányában lefelé, másrészt a forgás miatt sebessége van az érintő irányában felfelé. Az eredő sebesség viszont a csúszásmentes gördülés miatt nulla kell, hogy legyen: Az (1)-(3) egyenletrendszer megoldása:
A pályára kifejtett erő helyett kényelmesebb annak ellenerejét, vagyis a hengerre kifejtett erőt meghatároznunk. A hengerre a súlya és a vályú által kifejtett erő hat. Az utóbbit célszerű sugár irányú nyomóerőre és érintőleges súrlódási erőre bontani (2. ábra).
2. ábra Ezen erők hatására a henger szöggyorsulással, súlypontja centripetális és érintőleges gyorsulással mozog. Írjuk fel a Newton egyenletet olyan koordináta-rendszerben, melynek -tengelye érintőirányú, -tengelye pedig sugárirányú! | | A forgómozgás alapegyenlete szerint A csúszásmentes gördülés feltétele, (3) kis megváltozásokra is igaz: A megváltozás időtartamával osztva látható, hogy A centripetális gyorsulásra az képletből (4) felhasználásával kapjuk: A (6)‐(9) egyenletek megoldása az erőkre
Az eredő erő abszolút értéke: ekkora erővel nyomja a henger a vályút. A feladat numerikus adataival (4), (5) és (12) szerint
adódik. Korsós Gábor (Budapest, I. István Gimn., IV. o. t.)
Megjegyzések. 1. Csúszásmentes gördülés csak akkor következhet be, ha a mozgás során végig fennáll az egyenlőtlenség. A (10) és (1I) egyenletek felhasználásával ebből kapjuk a súrlódási együtthatóra a | | megszorítást. Pályi Imre (Budapest, Móricz Zs. Gimn., IV. o. t.) 2. Sok megoldó helytelen gondolatmenettel (lásd az 1128. feladatot) a (3) kényszerfeltétel helyett a összefüggést adta meg a csúszásmentes gördülés feltételeként. Hasonló okokból hibás több példatár megoldása is (p1. Pálfai: Felvételi tájékoztató és példatár, 373. feladat; Dér‐Radnai‐Soós: Fizikai feladatok I. kötet, 7.34 feladat). A (3) feltétel helyességéről úgy is meggyőződhetünk, hogy egy vályúhoz csatlakozó sík lapon nézzük a mozgást. A sík pályán nyilván érvényes a összefüggés, és ha a vályúban ez nem teljesülne, akkor a csatlakozásuknál vagy a súlypont sebességének, vagy a szögsebességnek ugrásszerűen meg kellene változnia. Ez pedig a dinamika alapegyenletei szerint nem lehetséges.
3. Több megoldó a értékkel számolt. Ez helyes abban az esetben, ha elhanyagolhatónak vesszük az így adódó kb. -os hibát. Ekkor viszont nincs értelme a végeredményt tizedesjegy pontossággal megadni, hiszen a harmadik jegy már hibás. |