A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel az ütközések teljesen rugalmasak, így minden ütközés után a felületre merőleges sebességkomponens ugyanolyan nagyságú, mint az ütközés előtt, csak ellentétes irányú. Az energiamegmaradás törvénye értelmében, ha a golyó a gödör fenekétől magasságra van, akkor a sebessége mindig . Mivel a golyóra ható súlyerő vízszintes komponense zérus, azért az ilyen irányú sebességkomponens nagysága állandó. A golyó függőleges irányú gyorsulása . a) A golyó csak úgy juthat ki a gödörből, ha van a mozgása során egy olyan pillanat, amikor a gödör aljától magasságban éppen a gödör széléhez ér. Eközben az utat -szer tette meg (ha az oldalfalakon való ütközés eggyel növelt száma), függőlegesen a utat pedig -szor járta be le és föl (ha a gödör fenekén való ütközések száma). Itt , egész számok. Az , ill. a út megtételéhez , ill. időre van szükség. A gödörben töltött idő: , azaz | | (1) | Tehát az a kijutás feltétele, hogy az (1) bal oldalán álló kifejezés pozitív racionális szám legyen. Ha páros szám, akkor a golyó azon az oldalon jön ki a gödörből, amelyiken beesett, ha páratlan, akkor a golyó az ellenkező oldalon repül ki. b) Az esetben (1)-ből | | értékekkel (/s) adódik, ahol , 2, 3, c) Az esetben (1)-ből -t kifejezve Numerikusan: , , . d) A pályát úgy rajzolhatjuk meg, hogy megrajzoljuk a kezdősebességhez tartozó esési parabolát és rá méretarányosan a gödör körvonalait. Ahol a parabola a függőleges falat metszi, ott a további darabját tükrözzük a falra; ahol pedig a feneket éri, ott az előző parabolaívet tükrözzük a beesési merőlegesre stb. Az 1., 2. és 3. ábra a golyó pályáját tünteti fel rendre az alábbi esetekben: 1. ábra 2. ábra 3. ábra
Tegze Miklós (Bp., Kölcsey F. Gimn., III. o. t.) |
|