A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Vegyük számba a golyóra ható erőket! Az egyik a lefelé mutató súlyerő, a másik a kúppalástra merőleges kényszererő. Ezen erők forgatónyomatéka a kúp tengelyére nézve zérus, hiszen az egyik párhuzamos vele, a másiknak pedig a hatásvonala átmegy rajta. Ezért a tengelyre vett impulzusmomentum a mozgás során nem változik, azaz , ahol , a vízszintes irányú sebességkomponensek a mozgás elején és a végén. Mivel a kényszererők munkája zérus, felírhatunk egy egyenletet az energiamegmaradásra is: | | ahol a kúp alkotója irányába mutató sebességkomponens (a belövéskor ). A fenti két egyenletből a eredményt kapjuk. Értelmezzük az eredményt! Nézzük meg, mi annak a feltétele, hogy a belövés után a golyó vízszintes pályán mozogjon. Ez akkor áll elő, ha a centripetális ellenerő és a súlyerő eredője merőleges a kúppalástra, azaz | | Ha a sebesség ennél nagyobb, akkor a golyó felfelé mutató -vel, ha kisebb, lefelé mutató -vel nagyobb, ill. kisebb sugarú pályára tér át (spirális pályán fog mozogni). Ha felfelé indul el, akkor az előbbi eredmény szerint ahhoz, hogy a golyó magasságban kirepülhessen a csonkakúpból, -nél nagyobb vízszintes sebességgel kell belőni. Ha viszont a felső szélen lőjük be, akkor -nél kisebb vízszintes sebességgel kell belőni ahhoz, hogy alul elhagyhassa a csonkakúpot.
Fejes Gábor (Miskolc, Földes F. Gimn., I. o. t.) |
Harmat Péter (Mosonmagyaróvár, Kossuth L. Gimn., III. o. t.) |
|