A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. ábra Az 1. ábra jelöléseit használva írjuk fel Newton II. törvényét a forgómozgásra: | | (1) | ahol a homogén rúd tehetetlenségi nyomatéka; a szöggyorsulás; a megfeszítetlen rugó helyzete; az inga egyensúlyi helyzete; az inga egyensúlyi helyzetétől mért kitérés. Mivel egyensúlyi helyzet, -nál , így az (1) egyenletből A (2) egyenlet grafikus ábrázolásából láthatjuk (2. ábra), hogy az egyenletnek tetszőlegesen sok gyöke lehet, ha a érték elég kicsi.
2. ábra Ez fizikailag azt jelenti, hogy ha a rugó elég gyenge, akkor sokszori körbefordítás után is találunk olyan helyzetet, ahol a rúd súlyának forgatónyomatéka egyensúlyt tud tartani a rugó forgatónyomatékával. A fent meghatározott egyensúlyi helyzetek körül rezgőmozgás akkor jön létre, ha az abból való kitérítéskor visszahúzó forgatónyomaték lép fel. Nagy kitérés esetén a rezgőmozgás nem lesz harmonikus, de kis kitérés esetén , . Ezt és a (2) egyenletet felhasználva, az (1) egyenletből az egyenletet kapjuk. Ez egy körfrekvenciájú harmonikus torziós rezgés egyenlete. Mivel , a rezgőmozgás feltétele az, hogy legyen. A lengésidő .
Nagyobb kitérés esetén is rezgőmozgás jön létre (nem fog a rúd a végtelenségig ugyanabba az irányba forogni), de ez nem egy egyensúlyi helyzet körül történik. A 2. és a 3. ábrán látható, hogy a stabilis és nem stabilis egyensúlyi helyzetek egymásután felváltva következnek.
3. ábra Így egyetlen egyensúlyi helyzet körül akkor jön létre rezgés, ha a kitérítés kisebb a hozzá legközelebb levő labilis egyensúlyi helyzet távolságánál. A 2. ábra a esetet, a 3. pedig a esetben lehetséges helyzeteket mutatja. Bajmóczy Ervin (Bp., Fazekas M. Gimn., I. o. t.), és Szörényi András (Pécs, Széchenyi I. Gimn., III. o. t.) |
|