A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A rendszer mozgásának jellemzésére alkalmazzuk a mozgásegyenleteket. Írjuk fel Newton második törvényét a két tömegpontra. A tömegpontok gyorsulása legyen lefelé irányítva, és a kötélerők legyenek és .
A forgómozgás alapegyenletéből a korongra az egyenletet kapjuk, ahol az és tömegek által létrehozott forgatónyomaték, ‐ a spirálrugó forgatónyomatéka, a korong tehetetlenségi nyomatéka és a szöggyorsulás. Abból a kényszerfeltételből, hogy a fonál nyújthatatlan és hogy csúszásmentesen van a kötélre csavarva, kapjuk, hogy | | Behelyettesítve a mozgásegyenletekbe:
E három egyenletből rendezés után: | | Ez az egyenlet megfelel egy tömegű és direkciós erejű rugó mozgásegyenletének, mely erővel van feszítve. A mozgás harmonikus rezgőmozgás lesz, és a feszítés csak az egyensúlyi helyzet eltolódását jelenti. Ennek a rezgőmozgásnak a körfrekvenciája Ismeretes, hogy amplitúdó esetén a rezgőmozgás gyorsulása: . Ezekből az adatokból kiszámíthatjuk a , ill. a fonálerőt.
A csigára ezen két erő összege hat: | |
Megjegyzés. A megoldás csak akkor ilyen alakú, ha a fonál által továbbított erő a fonalat feszíti, azaz ha és pozitív minden időpillanatban, vagyis ha és más szóval . Jung József (Szeged, Radnóti M. g. IV. o. t.)
|