A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Készítsük el 1. ábránkat úgy, hogy a henger középpontját ugyanott tartjuk és gondolatban húzzuk a lejtőt fel-le.
1. ábra Ekkor az súlypont rádiuszú köríven mozog és a henger legördülésének mértékét a adja meg. A henger súlyából származó forgatónyomaték erőkarja egyenlő -nek az érintkezési pontban emelt függőlegestől való merőleges távolságával. Egyensúly esetében súlypontnak vagy pontban kell lennie. Ez csak akkor lehetséges, ha . Az ponthoz tartozó legördülési szöget az háromszögből határozzuk meg: Ennek megoldása: | | A súlypont minimumánál (A) | | a súlypont maximumánál (B) | |
Ha -ba helyezzük a koordinátarendszer kezdőpontját és keressük, hogy a legördülő henger súlypontja milyen görbén mozog, akkor kapjuk a súlypontpálya görbéjének (egy ún. cikloisznak) paraméteres egyenletét:
A súlypont pályáját a 2. ábra folytonos vonala mutatja.
2. ábra -ben van a minimum (A), -ben a maximum (B). Ha úgy helyezzük a hengert a lejtőre, hogy súlypontja a pálya részén legyen, akkor a henger nem gurul le, hanem lengéseket végez helyzet körül (lejtőre helyezett ,,keljfel-Jancsi''). Ha a súlyponttávolság cm, akkor a súlypont a szaggatott vonallal feltüntetett pályán mozog és nincs minimum, a henger legurul (). Hegedűs Endre (Bp., Steinmetz g. IV. o. t.) |