A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A jégbe fagyott egyik ismeretlen anyagot nevezzük -nak, a másik ismeretlen anyagot -nek. Induljunk ki a második feltételből: a jégtömb a belefagyott sűrűségű anyaggal úszik, így súlya egyenlő a kiszorított víz súlyával. Ennek alapján a kiszorított víz térfogata: ahol a jégbe fagyott víz súlya, a víz sűrűsége. Az anyag sűrűbb a víznél, mert ellenkező esetben a jég elolvadása után is ugyanannyi lenne a kiszorított térfogat, azaz nem változna a vízszint. A jég elolvadása után tehát az a anyag elmerül. A kiszorított térfogat ekkor: A két kiszorított térfogat különbségéből adódik a szintváltozás: | | azaz Innen | |
Az egyenletből azt is leolvashatjuk, hogy a jégbe fagyott anyag térfogata egyenesen arányos a vízszintváltozással. Ezért ha az első esetben csak az anyag okozná a vízszintváltozást, akkor aszerint, hogy az anyag térfogatú, cm ill. cm lenne a vízszintváltozás, és nem cm. Tehát a anyag is okoz szintváltozást, így ez is sűrűbb a víznél. A második esethez hasonlóan az első esetben is felírhatjuk a jég által kiszorított víz térfogatát: ahol , , rendre a jégbe fagyott víz, az anyag és a anyag súlya. A jég elolvadása után a kiszorított térfogat: A szintkülönbség a két térfogat különbségéből adódik, ezért Két eset lehetséges aszerint, hogy melyik anyag melyik térfogathoz tartozik. Vagy és , vagy pedig és . Így a fenti egyenlet alapján a anyag sűrűsége vagy | | vagy | |
|