|
Feladat: |
461. fizika gyakorlat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Ábrahám Csongor , Benedek Tibor , Bethlenfalvy Gábor , Bocsák András , Cseh Márta , Danyi Pál , Guba Kornél , Károlyi Gyula , Kiss Péter , Kucsera Gábor , Molnár Tibor , Oszlányi Gábor , Senánszky Miklós , Seregdy Tamás |
Füzet: |
1979/október,
88 - 89. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Arkhimédész törvénye, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1979/március: 461. fizika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A legnagyobb sűrűséget az areométer akkor méri, ha az üveg nyaka a legkevésbé merül a vízbe. Így a legnagyobb mérhető sűrűség . Az areométer súlyát a felhajtóerő egyensúlyozza ki, amely ebben az esetben egyenlő az alsó rész által kiszorított folyadék súlyával. Jelölje az areométer tömegét, a felhajtóerőt, az alsó rész térfogatát, ekkor Így
Mivel a felső rész hossza 20 cm és átmérője 5 mm, kiszámíthatjuk ezen rész térfogatát: A mérendő folyadéksűrűség akkor a legkisebb, ha az areométer éppen teljesen lemerül, tehát | |
Vizsgáljuk azt, hogy sűrűségű folyadékban a folyadékszint milyen magasságban helyezkedik el a szintjéhez képest. Jelölje a felső rész keresztmetszetét, ekkor az egyensúly feltétele: ebből ezen kifejezés szerint változik a sűrűség -enkénti változásával. A táblázatban feltüntethetjük változását, valamint a beosztások egymástól való távolságát:
Ennek alapján a legkisebb mérhető sűrűség a ϱ=0,32g/cm3, hiszen odáig van beosztás a műszeren. Az a válasz is elfogadható, hogy a legkisebb mérhető sűrűség a 0,302g/cm3, hiszen a beosztások ismeretében az areométer végét is egy beosztáspontnak tekinthetjük. Károlyi Gyula (Bp., Fazekas M. Gyak. Gimn., I. o. t.) dolgozata alapján
Megjegyzés. A számolás során erősebb kerekítéseket alkalmazva a kérdés általában fel sem vetődött, hiszen úgy az areométer vége osztáshellyel esett egybe. |
|