|
Feladat: |
162. fizika mérési feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Bános Noémi , Illés Ida , Kovács Laura , Liptai Bernadett , Major Zsuzsanna , Megyeri Szabolcs , Szabó Gábor , Trencsényi Balázs |
Füzet: |
1994/december,
522. oldal |
PDF file |
Témakör(ök): |
Mechanikai mérés, Hajlítás, Mérési feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1994/május: 162. fizika mérési feladat |
|
Ha az acél mérőszalagot egy szétnyitható asztal két lapja közé becsúsztatjuk, vagy az asztal szélén egy nehezebb könyvvel leszorítjuk, és lassan kifelé toljuk, a mérőszalag kiálló része egy bizonyos hosszúság elérése esetén az asztal szélénél hirtelen ,,letörik''. Visszahúzva csak egy jóval kisebb hosszúságnál ,,egyenesedik ki'' újra.
Mérjük meg egy szokásos, lehetőleg 2 m hosszú mérőszalaggal és értékeit! Mérjünk ,,lefelé fordított'' szalaggal is! Vizsgáljuk meg a jelenséget ,,ferde asztal'' esetén, az asztal hajlásszögének függvényében!
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Major Zsuzsanna (Stuttgart, Friedrich-Eugens G. II. o. t.) az 1. ábrán látható kicsit módosított elrendezéssel végezte a mérést. Egy ceruza, illetve papírcsík segítségével úgy rögzítette a mérőszalagot, hogy nem ,,lapította el'' az asztal szélénél, a letörés hanem megtartotta annak íves alakját. Így kétféle helyzetben, felfelé-, illetve lefelé görbülő szalaggal is tudott méréseket végezni. A szalagot egy deszkához szorította, és a deszka dőlésszögét változtatva mérte , illetve értékét (2. ábra). (Vigyázott arra, hogy a szalag lengése ne hamisítsa meg a mérést.) Mérési adatait (amelyek kb. 1 mm pontossággal közvetleül leolvashatók a mérőszalagról) táblázatba foglalta, és grafikusan ábrázolta. A mérések eredményét a grafikon foglalja össze. A letörés hossza függvényében mind a felfelé görbülő (I), mind pedig a lefelé görbülő (II) szalagnál parabolára emlékeztető, minimummal rendelkező görbével írható le. Az I. esetben a minimumhely kb. -nál van, a II. esetben pedig környékén. Az függvénynek érdekes módon mindkét esetben ugyanott, környékén ,,törése'' van, ennek egyszerű szemléletes magyarázata nem ismert.
|
|