|
Feladat: |
44. fizika mérési feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Bocsák András , Grédics Szilárd , Gunyhó Gábor , Horváth István , Rácz Attila , Szövényi-Lux Mátyás , Varga Kálmán , Zsidi Zoltán |
Füzet: |
1981/november,
185 - 186. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Mechanikai mérés, Közegellenállás, Mérési feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1981/április: 44. fizika mérési feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A közegellenállási erő kifejezésére két alak ismert: | | Mindkét alak egyformán használatos, a kettő között különbség csak az alakfaktor nagyságában van. A két alaktényező között a | | összefüggés áll fenn. A következőkben a (2) képletet használjuk. Rácz Attila (Dunaújváros, Münnich F. G., IV. o. t.) a vattagolyót a következőképpen készítette. Adott tömegű vattát megfelelően széthúzott, fellazította, majd végeiket összefogva, golyó alakúvá formálta. A felhajtott végeket cérnaszállal összekötötte, majd a kiálló végeket levágta. Ezután még megpróbálta szabályos gömbbé bolyhozni. Így el lehetett érni, hogy a vattacsomónak elég határozott alakja legyen. A golyó sugarát így már pontosan lehetett vonalzóval mérni. Nagyobb pontosságra nincs is szükség, mivel a keresztmetszet alakja sem teljesen határozott. Rácz Attila 1,5, 2 és 2,5 méter magasról elengedve mérte meg nyolc különböző vattagolyó esési idejét. Csak az elég könnyű, nagy átmérőjű vattacsomó esetén állt be az állandó sebesség ezeken a távolságokon. Ha magasabbról ejti le a vattát, akkor több mérése ad helyes eredményt, és nem kellett volna századmásodperceket is mérnie. A mérés ismertetésénél csak azt a két mérést mutatjuk be, ahol az állandó sebesség beállt. Az időmérés századmásodpercet is mutató kvarcórával történt.
1. ,
2. R=20 mm, m=0,75 g httátl(m)12345 1,58987899686892,096104104106961012,5107112113118112112
Grafikonon ábrázolva a t(h) összefüggést, hibahatáron belül egyenest kapunk, tehát az állandó sebesség ez esetben már beállt. A fenti két esetben a (2) képlet alapján számolt közegellenállási együttható (felhasználva, hogy F=mg) az 1. vattacsomóra k=0,30; 2. vattacsomóra k=0,26. Ehhez az eredményhez 25% körüli hibát becsülhetünk, mivel az alakbizonytalanságból származó keresztmetszethiba eléri ezt az értéket. Ehhez jön még az időmérés mintegy 5%-os hibája, amely ‐ mivel az idő a képletben négyzeten szerepel ‐ kétszeresen számít. Így kimondhatjuk, hogy k=0,28±0,05. |
|