Feladat: Metresis 34. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: -
Füzet: 1894/július, 53 - 60. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek hasonlósága, Derékszögű háromszögek geometriája, Egyenesek egyenlete, Kör egyenlete, Ellipszis egyenlete, Kúpszeletek érintői, Ellipszis, mint kúpszelet, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1894/július: Metresis 34. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Legyen az adott ellipsis egyenlete

b2x2+a2y2=a2b21)
Az egyenesé
x-m=02)
A kívánt kör egyenlete
(x-p)2+y2=ζ23)
M(x.y) az ellipsis kerületében egy pont, melyből a körhöz vont érintő hosszának négyzete
t2=(x-p)2+y2-ζ2
M pontnak az egyenestől mért távola
d2=(x-m)2
Feltétel szerint
(x-p)2+y2-ζ2=k(x-m)2
hol k állandó szám.
Ez egyenlőségnek M bármely helyzete mellett állania kell, tehát érvényes akkor is, ha a főtengelyek végpontjaiban képzeljük, mely esetekre
(a-p)2-ζ2=k(a-m)24)
(a+p)2-ζ2=k(a+m)25)
p2+b2-ζ2=km26)
E három egyenletből k számértéke p és ζ nagysága meghatározható s a következő értékek erednek
k=a2-b2a2=c2a2=E2
az excentricitas szám-értéke
p=c2a2m
ζ2=b2(1-c2m2a2)
vagy ha p elébbi értékét helyettezzük
ζ2=b2(1-p2c2)

Minthogy k értéke valódi tört, a kör középpontja mindig az egyenes és az ellipsis középpontja közé esik s az m távolságot
-pm-p=-k1-k=-b2c2arányban osztja.

Tehát a kör középpontja egyszerűen szerkeszthető, ha a gyűjtőpontot a kis féltengely végpontjával összekötvén az átfogóra m-et felrakjuk s a származott háromszöghöz hasonlót szerkesztünk. E derékszögű háromszög csúcsából az átfogóra merőlegest bocsátván a gyűjtőpontnak e merőleges talppontjától mért távola
p=mcos2φ,holcosφ=ca.
ζ2 értékéből kiolvasható, hogy csak addig valós, míg (p)(c) a mi a középpontnak a gyűjtőpont és az ellipsis középpontja között fekvését követeli.
ζmax=b,hap=0,ζmin=0,hap=c.

Ez esetben a megfelelő egyenes a directrix. Az ellipsis és a kör kölcsönös fekvését vizsgálván a
b2x2+a2y2=a2b2és
a2(x-c2a2m)2+a2y2=b2a2-c2m2a2
egyenletekből y eliminatioja után:
(x-m)2=0
ered, ami azt mondja, hogy a kör az ellipsist
x=m,y=±baa2-m2
pontokban mindig érinti, tehát mindig egész terjedelmében az ellipszisen belől fekszik. Egyszersmind az is kitűnik ebből, hogy úgy a kör, mint az ellipszis a feladat lehető volta esetében az egyenest érintkezéspontjukban vágják. Az érintéspont azonban csak addig valós, míg ma, azontúl képzetes. Ha H egyenes a kis tengelyre merőleges, egyenlete:
y-n=0
A kör egyenlete:
x2+(y-q)2=ζ12ésM(x,y)
az ellipszis tetszésszerint vett pontja:
t12=x2+(y-q)2-ζ12
d12=(y-n)2
Feltétel szerint
x2+(y-q)2-ζ12=k1(y-n)2
Ezen egyenlet helyes marad x és y bármely értékénél, melyek az ellipsis egyenletét kielégítik, tehát ha M a főtengelyek végpontjaiban van is, midőn:
(b-q)2-ζ12=k1(b-n)24a)
(b+q)2-ζ12=k1(b+n)25a)
a2+q2-ζ12=k1n26a)
mely egyenletekből:
k1=-c2b2
q=-c2b2n
ζ12=a2b4+c2n2b4=a2(1+q2c2)
q értékéből következik, hogy ez esetben a kör középpontja mindig kívül esik, az egyenes és az ellipsis középpontja meghatározták közön s pedig az ellipszis középpontjától ellenkező oldalon, mint az egyenes. E pont az n távolságot
qq+n=c2a2
arányban osztja.
ζ1 értéke mutatja, hogy a kör mindig lehetséges és a sugár n értékével nagyobbodik.
ζ1min=a,haq=n=0.
Természetes, hogy ez esetben maximumról nem lehet szó. Az ellipszis és kör kölcsönös fekvését vizsgálván, a
b2x2+a2y2=a2b2és
b2x2+b2y+c2b2n2=a2b4+c2n2b2
egyenletekből x eliminácziója után:
(y-n)2=0
ered, ami azt mondja, hogy a kör az ellipsist mindig érinti
x=±abb2-n2,y=n
pontokban. Az érintés valóban csak addig lehetséges, míg x elébbi értéke valós, tehát bn, azaz: míg az egyenes az ellipszist érinti vagy metszi. Ha azonban ez nem történik a kör az ellipszist nem érinti s az egyenest nem metszi. Ez esetben a körnek egy pontja sincs az ellipsisen belül, hanem az utóbbi egész terjedelmében a körön belül fekszik.
(Folytatjuk).

Szerkesztő:ARANY DÁNIEL
Nyomatott Gross Testvéreknél Győrött.
GEOMETRIA.
 
34. Folytatás.
II.

Legyen a két egyenes:
H=x-m=0,H1=y-n=0
s a megfelelő körök
(x-c2a2m)2+y2=b2a4-c2m2a4,x2+(y+c2b2n)2=a2b4+c2n2b4
A centralis egyenlete:
a2xc2m-b2yc2n=1
egyszerűen a középpontok coordinátái alapján képezve. Ez egyenlet könnyen hozható következő alakra:
(x-m)-b2ma2n(y-n)=0
ha
c2=a2-b2
helyettezést teszünk. De az utóbbi alak világosan mutatja, hogy a centralis mindig átmegy az
x-m=0ésy-n=0
egyenesek metszéspontján.
Az eddigiek alapján egyszerűen, minden számítás nélkül következik, hogy ha az elébbi körök érintkeznek, ez érintkezés csak az ellipszis kerületében történhetik, tehát a körök egyidejűleg az ellipszist is érintik, mivel pedig a megfelelő egyenesek mindig a kör és ellipszis érintkezéspontján mennek át, ezek metszése szintén az ellipszis kerületében történik mindig, azaz P pont geometriai helye maga az ellipszis.
Ha a körök közös szelője átmegy P ponton, akkor az elébbi meggondolásokból következik, hogy e közös szelő mindig érintője az ellipszisnek is a P pontban, tehát a geometriai hely ismét az elébbi: maga az ellipszis.
Ez állításokat analytikailag is igazolhatjuk.
A két kör érintkezésének föltétele:
c2b4m2+a4n2=b3a4-c2m2-a3b4+c2n2,
mert a kisebb kör a nagyobban fekszik, tehát csak belől érintheti a nagyobbat. A kifejezést rationalissá téve:
b2m2+a2n2=a2b2
ered, ami m és n változókban az adott ellipszis egyenlete.
A két kör közös szelőjének egyenlete:
2b2mx+2a2ny=b2m2+a2n2+a2b2
s így ha ez átmegy P(m,n) ponton:
b2m2+a2n2=a2b2
következik, ami szintén az ellipszis egyenlete m,n változókban.
 
III.

Legyen
H=x-m=0,H1=x-m1=0
két a nagy tengelyre merőleges egyenes egyenlete. A megfelelő körök:
(x-c2a2m)2+y2=b2a4-c2m2a4
és
(x-c2a2m1)2+y2=b2a4-c2m12a4
egyenletekben advák. Feltétel szerint:
t2=c2a2(x-m)2
t12=c2a2(x-m1)2
azaz:
t=±ca(x-m),t1=±ca(x-m1)
Ha M pont az egyenesek közé esik, akkor pl.
m1<x<m
vagy fordítva. De ez esetben
x-m1ésx-m
különböző előjelűek úgy, hogy:
t=-ca(x-m),t1=ca(x-m1)
veendő, hogy a t és t1 távolságok pozitív értékek legyenek.
E két egyenletből pedig.
t+t1=ca(m-m1)
állandó.
Ha M pontot az egyenesek meghatározták távon kívül esik:
xmésxm1
áll. Úgyde az esetben
x-mésx-m1
mindig egyenlő jelűek és így pl.:
t=ca(x-m),t1=ca(x-m1),
honnan:
t-t1=ca(m1-m)
állandó.
Ha az egyenesek a kis tengelyre merőlegesek, tehát:
H=y-n=0H1=y-n1=0
egyenletekben adván és a megfelelő körök egyenletei:
x2+(y+c2b2n)2=a2b4+c2n2b4
és
x2+(y+c2b2n1)2=a2b4+c2n12b4

Feltétel szerint:
t2=-c2b2(y-n)2
t12=c2b2(y-n1)2
honnan az érintők képzetesek, a mi természetes, mert, mint kimutattuk ez esetben az ellipszis minden M pontja a körökön belől fekszik. Ha azonban c2b2-et absolut értékében vesszük, akkor t és t1 a köröknek M ponton átmenő átmérőjére e pontban emelt merőleges hurok felét jelentik, vagyis a tétel ez esetben így fogalmazható: Ha H és H1 a kis tengelyre merőleges egyenesek s h és h' a megfelelő körök, akkor az ellipszis egy tetszésszerinti pontján átmenő átmérőkre ez M pontban emelt merőleges hurok összege vagy különbsége állandó, a szerint, amint az M pont által leírt ellipsis ív az egyenesek közé esik vagy sem. Ha tehát ez esetre d és d1 az illető félhúrokat jelentik, melyek értékei:
d2=ζ2-x2-(y-q)2
d12=ζ12-x2-(y-q1)2
egyenlőségekből következnek, a feltételek így alakulnak:
d=±cb(y-n),d1=±cb(y-n1)
Ha most M pont az egyenesek közé esik, az az:
n1<y<n
az y-n1 és y-n különbségek ellenkező előjelűek s így d és d1 positív voltára:
d=-cb(y-n),d1=cb(y-n1)
értékek veendők honnan:
d+d1=cb(n-n1)
állandó, míg ha M az egyeneseken kívül esik, tehát pl:
y>n1,y>n
egyenlőtlenségek állanak:
d=cb(y-n),d1=cb(y-n1)
veendők, honnan:
d-d1=cb(n1-n)
állandó, s így az értékek kétszerese is, a mi az állítás helyes voltát igazolja. A feladat a hyperbola esetében teljesen egyező eredményeket ad, azonban az utolsó tétel módosított alakja nélkül. Az eredmények egyszerűen felírhatók, ha az előbbiekben b2 helyett -b2-őt teszünk, vagy ami mindegy: b-t ib-vel cseréljük fel s az eredményeket megfelelő módon értelmezzük. Itt a megfelelő körök sugarainak csak alsóhatára van.