A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A 2) alatti egyenlet a következő alakban írható: | | vagy kifejtve ezt és tekintetbe véve az 1)-et, | | melyből következik, hogy | | 3) | Az 1) és 3) egyenletek alapján és a következő másodfokú egyenlet gyökei: | | Hogy ezen egyenlet és részére elfogadható értékeket szolgáltasson, szükséges és elegendő, miszerint gyökei valósak és pozitivok legyenek. A valósság feltétele: | | | | ha ezen egyenletet elosztjuk az pozitív értékkel, lesz belőle: | | 4) | Minthogy a gyökök szorzata positív, ez utóbbiak akkor lesznek positívok, ha összegük vagyis minden értékénél, mely a határok közé esik. Ha a 4) alatti egyenlőtlenség baloldalán álló mennyiségben helyébe -et teszek, az negatív lesz és így között foglaltatik. Hasonlóképpen meggyőződhetünk, miszerint e két utóbbi mennyiség által határolt intervallumon kívül fekszik. Az egyedüli értékei -nek, melyek a problémát kielégítik az intervallumok közös értékei közt keresendők. Ha tekintetbe vesszük a és a külömbségeket, azt látjuk, hogy az első intervallum a másodikban foglaltatik, ha positív. Ha negatív, a második intervallum foglaltatik az elsőben. |
|