A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tegyük fel, hogy . A feladat értelmében fennáll a következő egyenlet:
vagy Hogy kiszámíthassuk értékét, vegyük figyelembe a és hasonló háromszögeket, melyekből következik, hogy vagy A probléma egyenlete tehát a következő: vagy A probléma természetéből következik, hogy -nek csak oly értékei jöhetnek tekintetbe, melyek valósak, pozitívok és és között foglaltatnak. Az első feltételt kifejezi az egyenlőtlenség. A második és harmadik feltételt kielégíti egyidejűleg a alatti egyenlet egy gyöke, ha hol és azon értékeket jelentik, melyek a 2) alatti egyenlet baloldalából keletkeznek, ha benne -et , ill. -val felcserélem; mind a két gyöke, ha egyidejűleg fennáll a következő egyenlőtlenség: és Ha , az 1) gyökei bármely értékénél valósak; ha azonban , csak akkor, ha E szerint vizsgálatunkban három fő esetet külömböztetünk meg a szerint, amint nagyobb, egyenlő, vagy kisebb az -nál. . ‐ Minthogy és és a gyökök félösszege, a jelen esetben bármely értékénél negatív, positív gyök csak egy lehetséges, még pedig akkor, ha azaz, ha . ‐ Ekkor és ez akkor megfelelő érték, ha kisebb a -nál; vagyis, ha . ‐ A gyökök akkor valósak, ha Hogy mindkettő, vagy csak egyik felel-e meg a feladatnak, az előjelétől függ csupán, mert . De és a jelen főesetben 3 alesetet külömböztetünk meg a szerint, a mint . Minthogy az feltétlenül fennálló egyenlőtlenségből következik, hogy és ha ugyanekkor , azaz és közé csak egy gyök esik, még pedig minthogy azaz mindkét gyök positiv, a gyökök kisebbike. Ha akkor azaz az 1) alatti egyenlet gyöke és a henger egy sugarú körlapra redukálódik. A második gyök ez esetben és csak akkor felel meg, ha kisebb a -nál, azaz ha Ha végre két megoldás van, vagy egy sincs, a szerint, a mint azaz Összefoglalás: A problémának egy megoldása van, ha kettő, ha |
|