|
Feladat: |
1985. évi Kürschák matematikaverseny 3. feladata |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Benczúr András , Birkás György , Bóna Miklós , Csizmadia György , Kós Géza , Makay Géza , Montágh Balázs , Rimányi Richárd , Szigeti Zoltán , Szkaliczki Tibor , Tóth Géza , Zaránd Gergely |
Füzet: |
1986/február,
53 - 59. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Háromszögek nevezetes tételei, Tengelyes tükrözés, Geometriai egyenlőtlenségek, Négyszögek geometriája, Trigonometrikus függvények, Trigonometriai azonosságok, Trigonometrikus egyenlőtlenségek, Síkgeometriai számítások trigonometriával, Háromszögek hasonlósága, Súlypont, Súlyvonal, Magasságvonal, Középpontos tükrözés, Középpontos és egyéb hasonlósági transzformációk, Paralelogrammák, Húrnégyszögek, Derékszögű háromszögek geometriája, Thalesz-kör, Koordináta-geometria, Vektorok vektoriális szorzata, Vektorok lineáris kombinációi, Kürschák József (korábban Eötvös Loránd) |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1986/február: 1985. évi Kürschák matematikaverseny 3. feladata |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Egy háromszög területét tekintsük pozitívnak vagy negatívnak aszerint, amint a háromszöget a csúcsok megadott sorrendje szerint körüljárva, az óramutató járásával ellentétes vagy azzal egyező irányban haladunk.
1. ábra Ekkor végignézve a lehetséges eseteket (1 . ábra) látjuk ‐ a háromszögek területét ugyanúgy jelölve, mint magát a háromszöget ‐ , hogy a háromszög síkjának egy tetszés szerinti pontjára fennáll a következő összefüggés: Ha valamelyik három pont egy egyenesre esik, akkor a keletkező, egyenesszakasszá fajult "háromszög'' területén természetesen 0-t értünk. Feladatunkra térve legyen egy tetszés szerinti háromszög pozitív körüljárásnak megfelelően betűzve. Jelöljük a csúcsok tükörképeit a velük szemközti oldal egyenesére rendre , , ill. -gyel (2. ábra).
2. ábra Az háromszög területét az eredeti háromszögével, tükörképeiével, továbbá az , , oldalakhoz csatlakozó egy-egy háromszög területével akarjuk kifejezni. Ehhez alkalmazzuk először (1)-et az háromszögre, -nak az pontot választva: | | Alkalmazzuk most (1)-et a jobb oldal első és harmadik tagjára, -nak -t, ill. -t választva:
Végül még a négyszöget kellene az eredeti háromszögre és tükörképére bontani. Ehhez alkalmazzuk (1)-et pl. a háromszögre, -nak -t választva: Adjuk össze egyenleteink bal és jobb oldalait, hagyjuk el a mind a két oldalon előforduló tagokat, továbbá a és tagokat, mert ezek összege 0, hiszen ugyanannak a háromszögnek a területéről van szó egyszer pozitív, egyszer negatív előjellel. Így a következő egyenlőséghez jutottunk: | |
Itt az utolsó előtti tag az eredeti háromszög területe és vele egyenlő a harmadik, a negyedik és az utolsó tag is. Ezek ugyanis a tükrözött háromszögek területei. A tükrözés ugyan megváltoztatja a körüljárás irányát, de mindhárom esetben megfordult a betűzés sorrendje is. Meg kell még vizsgálnunk a fennmaradt háromszögeket. Ezeknek egy-egy csúcsa közös az eredeti háromszöggel, és a körül az eredeti háromszög megfelelő szögének a háromszorosa keletkezik, de hol a háromszögön belül, hol azon kívül. Az ebből a csúcsból induló oldalak az eredeti háromszög egy-egy oldalával egyenlők. Vizsgáljuk meg közelebbről pl. az háromszöget. Az oldalakra
3. ábra
A közbezárt szögre ‐ jelöléssel ‐ aszerint, hogy és , vagy és , vagy és közé esik, a értéke (3. ábra) , , ill. . A háromszög kétszeres területét mint két oldalnak és a közbezárt szög szinuszának a szorzatát írva, abszolút értékére a három esetnek megfelelően | | ill. | | adódik. A háromszög körüljárási iránya viszont éppen a második esetben pozitív, az elsőben és a harmadikban negatív, így előjellel is helyesen adja meg a háromszög területét mind a három esetben a egyenlőség. Természetesen a megfelelő egyenlőség érvényes a másik két háromszögre. Jelöljük az eredeti háromszög területét -vel, a tükrözéssel keletkezettét -gyel, a háromszög másik két szögét a szokott módon -val és -val, akkor végül is a következő összefüggéshez jutottunk: | |
Azt kell belátnunk, hogy ez és közé esik. Osszuk el mindkét oldalt -vel, a jobb oldal második, harmadik és negyedik tagja esetében azt is a megfelelő két oldal és a közbezárt szög szinusza szorzataként írva, akkor a | | arányról kell belátnunk, hogy és 5 közötti érték. Felhasználva a könnyen igazolható azonosságot, a jobb oldal a következőképpen is írható: Ebből az alsó becslés érvényessége nyilvánvaló, és az is látható, hogy az arány nem éri el a értéket, de ahhoz tetszés szerint közel lehet, ha az egyik szög csak kevéssel kisebb -nál, a másik kettő pedig ennek megfelelően nagyon kicsi. Felső becsléshez alkalmazzuk 2 tagra a majd a | | összefüggést:
mert . Fejezzük még ki -t -val, akkor a becsülendő kifejezés így alakítható tovább:
Ez a kifejezés nem nagyobb, mint 4. Egyenlő akkor lehet vele, ha , a kivonandó pedig 0. Mivel a szereplő szögek -nál kisebbek, ez azt jelenti, hogy tehát a háromszög szabályos. Eredményeinket összefoglalva a bizonyítandó állításon kicsit túlmenően azt láttuk be, hogy a előjeles terület és között változik. Az alsó határt nem éri el, de ahhoz tetszés szerint közel lehet, a felső határt viszont eléri, éspedig egyedül a szabályos háromszög esetén. Megjegyzés. A megoldás során alkalmazott területátalakítások közt szerepelt egy négyszög területének kétféle felosztása háromszögekre is. Ennek ‐ az négyszög esetén ‐ az felel meg, hogy (1) mindkét oldalához hozzáadjuk az területet. Ez a jobb oldal utolsó tagjával 0-t ad, így
4. ábra Megjegyezzük, hogy ezzel nemcsak konvex, hanem még hurkolt négyszöghöz is rendeltünk területet (4. ábra), vagyis olyanhoz, amelyiknek az oldalai metszik egymást a csúcsoktól különböző pontban is. Ez a hozzárendelt érték a csúcsok megnevezési sorrendjében történő körüljárás során pozitív irányban körüljárt rész területéből kivonva a negatív irányban körüljárt rész területét. A (2) összefüggés szerint ez esetben is mind a két lehetséges "felosztás'' háromszögekre ugyanarra a területértékre vezet.
II. megoldás. Használjuk továbbra is az első megoldás jelöléseit. Tükrözzük a háromszög csúcsait a szemközti oldalszakaszok felezőpontjára is, a tükörképek legyenek , , . Az , , egyenesek párhuzamosak rendre a háromszög , , oldalaival, így egy ahhoz hasonló háromszöget alkotnak. Ezt a háromszöget az eredetiből úgy kaphatjuk meg, hogy azt a súlypontjából négyszeresére nagyítjuk. Valóban, ez a nagyítás az oldalfelező pontokat az , , -be viszi át ‐ mivel a súlypont harmadolja a súlyvonalakat ‐ , a háromszög oldalegyeneseit pedig párhuzamos egyenesekbe (5. ábra).
5. ábra Az szakasz megkapható úgy, hogy a oldal felezőpontja és a magasság talppontja közti szakaszt -ból kétszeresére nagyítjuk. -ben viszont az oldalfelező pont és a magasságtalppont közti szakasz négyszer akkora, mint az eredeti háromszögben, tehát -ben az oldalfelező pont és a magasságtalppont közti szakasz felezőpontja. Észrevételünket a következő egyszerű segédtétel ismételt alkalmazásával fogjuk hasznosítani: Legyen az háromszög síkjának tetszés szerinti pontja , és tükörképe -re . Ekkor Mérjük a egyenestől a távolságot előjelesen úgy, hogy az -t tartalmazó félsík pontjainak a távolsága legyen olyan előjelű, mint az körüljárási irány, a másik félsíkban levő pontoké pedig ellenkező előjelű. Ekkor a háromszögek területe úgy számítható, mint a távolság szorozva a hozzá tartozó magassággal, a magasságokra pedig érvényes a megfelelő összefüggés (6. ábra).
6. ábra Jelöljük -ben az , , -et tartalmazó oldalakon levő magasság talppontokat rendre , , -vel, a háromszög csúcsait pedig , , -mal. Ekkor, kétszer alkalmazva (3)-at
Itt , mert párhuzamos -vel, az utóbbi háromszög pedig az háromszög kétszeres nagyítása, területe tehát . A többi háromszöget (3) alapján tovább bontva | | Itt az első és a harmadik tag ismét -vel egyenlő, mert és . Az utolsó tag a háromszög talpponti háromszögének területe, ez az eredeti háromszög talpponti háromszöge területének 16-szorosa. A maradó három háromszög egy-egy csúcsa oldalfelezőpont, így ezeket tovább alakíthatjuk (3) alapján: | | A zárójel első és utolsó tagja, továbbá a maradó két-két szomszédos tagpár egy-egy négyszög területét adja. Ezeket (2) alapján a másik átlójukkal osztva ketté,
A bal oldalak összege a zárójel 6 tagját adja, a jobb oldalak első oszlopa és egyszer a talpponti háromszög pedig -t, aminek a területe . Kétszer talpponti háromszögéé , így végül a következő összefüggést kaptuk: Az háromszöget pozitív körüljárás szerint betűztük meg, a talpponti háromszög körüljárási iránya azonban hegyesszögű háromszög esetén pozitív, tompaszögű háromszögnél viszont negatív.Azt kell tehát belátnunk, hogy értéke és közé esik. Hegyesszögű háromszögnek legyen az -nál levő szöge a legnagyobb vagy a legnagyobbak egyike. A , , oldalakon levő magasságtalppont legyen rendre , , . A -en át -vel és -vel húzott párhuzamosak a paralelogrammát metszik ki a háromszögből (7. ábra). Ez tartalmazza a talpponti háromszöget. Ez azért igaz, mert és húrnégyszög, s így mindkettő -nél levő külső szöge a -gel egyenlő, a két párhuzamos tehát az egyiknek, ill. a másiknak a szögteréhez tartozik. Ekkor azonban az , az szakaszon van.
7. ábra Legyen . Ekkor mérjük rá meghosszabbítására a vele egyenlő szakaszt. Az -en át -vel párhuzamosan húzott egyenes messe -t -ben. Az paralelogrammának a háromszögön túlnyúló része egybevágó a háromszöggel, így a paralelogramma területe nem nagyobb a háromszögénél. A paralelogramma és az általa tartalmazott talpponti háromszög területe tehát nem nagyobb, mint . Ha az háromszögben -nál tompaszög van, akkor a talpponti háromszög sorrendben történő körüljárása ellenkező irányú, mint az háromszögé. (8. ábra).
8. ábra A terület abszolút értékét nézve a háromszög hasonló -hez és kisebb nála, mert az utóbbinak az egyik oldala a kör átmérője. Az , háromszögek területe kisebb a velük közös oldalú , ill. háromszögekénél, mert a közös oldalhoz tartozó magasságok az utóbbi háromszögekben nagyobbak. Ebben az esetben tehát a talpponti háromszög területe kisebb a háromszög területének kétszeresénél. Ezzel a feladat állítását bebizonyítottuk. Megjegyzések. 1. Ez a megoldás is szolgáltatja az I. megoldásban nyert pontosabb eredményt. Egy paralelogrammába írt háromszög területe ugyanis nem nagyobb, mint a paralelogramma területének a fele és akkora csak úgy lehet, ha a háromszög két csúcsa a paralelogramma két szomszédos csúcsa, a harmadik csúcs pedig az ezek közti oldallal szemközti oldalon van. Ebből következik, hogy hegyesszögű háromszög talpponti háromszögének a területe nem nagyobb a háromszög területének a negyedénél, és könnyen látható, hogy egyenlő egyedül a szabályos háromszög esetén lesz. Tompaszögű háromszög esetében viszont látható a bizonyításból, hogy a talpponti háromszög területe közel lehet -hez, ha és közel van -hez, ill. -hez, de azt nem érheti el. 2. Megoldhatjuk a feladatot koordinátageometria segítségével is. Választhatjuk pl. a oldal egyenesét -tengelynek és az -ból rábocsátott merőlegest -tengelynek. Célszerű továbbá a -ből és -ből induló magasságok talppontjai koordinátáival fejezni ki és tükörképét. Ezúton eljuthatunk akár az I., akár a II. megoldásban nyert területformulához. 3. Azok számára, akik ismerik a vektorok vektoriális szorzatát, vázolunk egy ezt felhasználó megoldást. A és vektor vektoriális szorzatán, -n azt a vektort értjük a térben, amelyiknek hossza a vektorok meghatározta paralelogramma területe, iránya merőleges a két vektor síkjára és annak arra az oldalára mutat, amelyikről nézve pozitív irányban forgatható -nál kisebb szöggel -be. Ez a művelet nem kommutatív, hiszen a tényezők felcserélésével előjelet vált. Előjelet vált a szorzat akkor is, ha az egyik vektort az ellentettjével helyettesítjük. Ennek megfelelően, ha mindkét vektor előjelét megváltoztatjuk, vagy az egyik előjelét változtatjuk és a tényezőket megcseréljük, akkor a vektoriális szorzat értéke nem változik. Azt kell még tudni róla, hogy disztributív: | | Az háromszög kétszeres területét az szorzat adja. A tényezőket így határozhatjuk meg: | | mert pl. (9. ábra). 9. ábra Hasonlóan , és így a kettőt tagonként összeszorozva -et a következő vektorok előjeles hosszának összege adja ‐ az -vel egy irányba mutató vektorok hosszát tekintve pozitívnak, az azzal ellentétes irányúakét negatívnak ‐ | | Az első tag , az utolsó . A közbülső kettőben az oldalt a rajta levő talpponttal osztva a | | összeg kétszeresét kapjuk. Az összeg egyes tagjai a , , , háromszögek kétszeres területét adják, ezeknek az összege pedig az háromszög területe (10. ábra). Ezeket figyelembe véve a formulához jutunk.
10. ábra A koordinátákkal felírható területformula tagjait alkalmasan csoportosítva ugyanezeknek a háromszögeknek a területeit ismerhetjük fel. 4. Volt, aki az , , oldalak négyzetét fejezte ki az oldalakkal, és a szögek háromszorosaival, és helyettesítette be a Heron‐formulába. Ezen az úton is el lehet jutni ‐ elég fáradságosan ‐ az I. megoldás formulájához. A derékszögű háromszögnél két magasságtalppont egybeesik a derékszögű csúcsban, így , tehát ezekre mindig , amit könnyű közvetlenül belátni.(Ez a tény vezetett egyébként a feladathoz.) |
|