A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük a , , , pontok merőleges vetületét a háromszög -ból húzott magasságán , , , -vel. Az és oldal felezőpontjainak a vetülete a magasságon ugyanaz az pont, miután a felezőpontokat összekötő egyenes, a háromszög középvonala, párhuzamos a oldallal, tehát merőleges az -ból húzott magasságra (1. ábra). Így a és a szakaszok is egymás tükörképei, tehát egyenlő hosszúak (és ellenkező irányúak).
1. ábra A és a , továbbá a és a szárai párhuzamosak, tehát sinusaik megegyeznek. Így
A jobb oldali törtek számlálói egyenlők, így a bal és a jobb oldalak hányadosa is megegyezik, ami a kívánt egyenlőséget adja.
II. megoldás. Toljuk el a szakaszt a vektorral, legyen új helyzete (2. ábra). Ekkor és a két szakasz egyirányban párhuzamos. A tükrözés folytán viszont az utóbbi szakasz -vel egyenlő és egyirányú. Így paralelogramma, tehát , és ‐ ismét a tükrözés folytán ‐ egyirányú, egyenlő szakaszok. Ez viszont azt jelenti, hogy is paralelogramma, tehát -ből keletkezik párhuzamos eltolással.
2. ábra A keletkezett háromszögben és szárai párhuzamosak a , ill. száraival, s így sinusaik megegyeznek. A háromszögre a sinustételt alkalmazva nyerjük, hogy | | Ezt kellett bizonyítanunk.
Megjegyzések. 1. Egyik bizonyításban sem használtuk ki azt, hogy és a megfelelő oldalszakaszon van. Így a feladat állítása igaz minden olyan egyenesre, amelyik metszi mind a három oldalegyenest és nem megy át -n. 2. A feladat szövege kimondta ugyan, hogy a és egyenes metszi egymást, több versenyző rámutatott azonban, hogy ez következik már abból, hogy és metszik egymást. Valóban, az I. megoldásban az utóbbi tény azt jelenti, hogy és különböző, de ekkor és is, tehát sem párhuzamos -vel. A II. megoldásban a feltétel azt jelenti, hogy nem esik -re. Ekkor azonban és a vele párhuzamos sem párhuzamos -vel. 3. Többen vektorszámítással oldották meg a feladatot, megmutatva hogy a eredővektor párhuzamos (sőt egyenlő) a vektorral. Ez könnyen adódik, ha pl. a fellépő vektorokat a és vektorokkal párhuzamos összetevőkre bontjuk. |