A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A bizonyítás során az , , értékek egy súlyozott összegét fogjuk alulról becsülni segítségével. Először bebizonyítjuk, hogy léteznek olyan , , , valós számok, amelyek nem mind -k, és amelyekkel minden -re teljesül, hogy | | (2) |
Az (1) jobb oldalán levő tagokra az ismert trigonometrikus összefüggések alapján nem nehéz hasonló azonosságot találni. Például minden valós számra | | (3) |
Tekintsük a következő polinomot: | | Azt állítjuk, hogy ennek együtthatói megfelelőek lesznek, sőt a (2) azonosság tagonként teljesül, vagyis minden -re | | (4) | Írjuk fel -t a következő alakban: | | A (3) azonosság alapján | | Ezeknek az egyenleteknek az összege pedig éppen (4). Válasszuk ki most a együtthatók közül az (egyik) legnagyobb abszolút értékűt; legyen ez . A (2) azonosságot választással írjuk fel a következő alakban: | | Mivel maximális abszolut értékű, azért a háromszög-egyenlőtlenség alkalmazásával | | Ha most figyelembe vesszük, hogy és páros függvény, akkor az egyenlőtlenség két szélső fele -nel való osztás után éppen az állítást eredményezi:
Megjegyzések. 1. Az , , sorozat darab (komplex hányadosú) mértani sorozat összege, az ilyenekre mindig lehet (2) alakú lineáris rekurziót találni. A polinom valójában a lineáris rekurzív sorozat karakterisztikus polinomja, melynek gyökei a mértani sorozatok hányadosai. 2. Az egyenlőtlenség éles. Ha minden -re , és egész szám, de nem osztható -gyel, akkor | |
|