Feladat: Gy.3017 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: könnyű
Megoldó(k):  Lengyel Tímea 
Füzet: 1996/április, 210. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Prímszámok, Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1995/november: Gy.3017

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az egyenlethez 1-et adva, a jobb oldal szorzattá alakítható:

n2+1=(p2+1)(q2+1).
Ha p és q mindegyike páratlan, akkor ez a szorzat osztható néggyel, így n2=4k-1. Azonban egy négyzetszám néggyel osztva csak nulla vagy egy maradékot adhat, ezért p és q közül legalább az egyik páros, s mivel prím is, ezért szükségképpen kettővel egyenlő. Minthogy p és q szerepe felcserélhető, ezért feltehetjük, hogy p=2.
Ekkor az egyenlet így alakul: n2=4+5q2, azaz (n-2)(n+2)=5q2. A jobb oldal felbontásai csak (1,5q2), (q,5q) és (q2,5) lehetnek, mivel q prím és n pedig természetes szám. Ezen párok nagyobbik elemének n+2-vel, míg a másiknak n-2-vel kell megegyeznie, azaz különbségük 4:
5q2-1=4,vagy5q-q=4,vagyq2-5=±4.
Az elsőből q2=1, ez nem prím; a másodikból q=1, szintén nem prím; a harmadikból q2=9 vagy 1 adódik, aminek prím megoldása egyedül a q=3. Ezt visszahelyettesítve:
p2+q2+p2q2=4+9+49=49=72,
vagyis ebben az esetben a p=2, q=3, n=7 az egyedüli megoldás. Ehhez hozzávéve a p és q felcserélésével nyert p=3, q=2, n=7 számhármast, megkapjuk az egyenlet összes megoldását.
 Lengyel Tímea (Kaposvár, Munkácsy M. Gimn., I. o.t.) dolgozata alapján