A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az 1694. feladatban bebizonyítottuk, hogy ha egy tetraéder egyik csúcsának a szemben levő lap síkján levő merőleges vetülete egybeesik annak a lapháromszögnek a magasságpontjával, akkor ez a tulajdonsága a tetraéder mindegyik csúcsának megvan.
Mostani feladatunk második feltevése szerint a csúcsnak megvan a mondott tulajdonsága, ezért az csúcsnak is; tehát merőleges vetülete a lap síkján a csúcs, hiszen az első föltevés szerint a lap -nél derékszögű háromszög, és így magasságpontja maga . Ezek szerint merőleges -re, és így ennek , egyeneseire is, tehát az és az háromszög is derékszögű, a tetraéder -ből induló élei páronként merőlegesek egymásra. Tetraéderünk származtatható egy téglatestből, elmetszve ezt a csúcsában összefutó él , , végpontjaival meghatározott síkkal. Alakítsuk az állítás jobb és bal oldalának különbségét így:
(Az első alak kéttagú kifejezéseit Pitagorasz tétele alapján helyettesítettük a megfelelő átfogó négyzetével, az utolsó alak tagjait pedig alkalmas csoportosítás alapján írtuk fel.) (2) szerint nem lehet negatív, tehát az állítás helyes. (1)-ben akkor és csak akkor érvényes az egyenlőségi jel, ha , azaz (2) mindhárom tagja külön is , vagyis ha , a tetraéder lapja szabályos háromszög, többi lapja egybevágó egyenlő szárú derékszögű háromszög. A fent említett származtatás szerint kockából kiindulva kapunk ilyen tetraédert.
Engedi Antal (Makó, József A. Gimn. IV. o. t. ) | K. M. L. 41 (1970) 118. o. |